1.rész-Az utolsó nap...

Jajj,annyira örültem már rögtön az első rész után van egy rendszeres olvasóm és egy komim.:) Már most imádlak titeket <3 Itt az első rész,remélem ez is ugyan akkora vagy nagyobb sikert ér el mint az előző.:**

*Bruklin szemszöge*:
Az én történetem egy verőfényes,őszi napon kezdődött..Mikor a környezet csodálatos,a madarak csiripelnek és az egész világ szerelmes párokkal van tele..
Reggel hétkor az ébresztőórám csörgésére valamint a kutyám,Blecky nyalogatására ébredtem.

-Na mi van Bleckencs.?Ja már tudom,nem voltál még sétálni,ugye pajtás?Gyors felkapok valamit és máris mehetünk..-nyugtattam meg a kis szőrmókot,amire egy halk vakkantással felelt.
-Bruk,Blecky,reggeli.!-ordibált anya,mire mindketten a konyhába termettünk.
-Szépséges jó reggelt,anyci.!Hogy aludtál.?-érdeklődtem miközben a tányéromra helyeztem két palacsintát és a bögrémet teleöntöttem a forró teával.
-Hát nem is tudom,mit mondjak..Nem a legjobban ment az alvás.Egész végig csak azon járt az eszem,hogy hamarosan,még te is itt hagysz..Emlékszem nem rég,még azért könyörögtél,hogy ne hagyjalak az oviba...-kezdett bele a nosztalgiázásba.
-Jaj,anyu te is tudod,hogy nem örökre megyek el..Nagyon de nagyon sokszor megfoglak látogatni és te is engem és telefonon is fogjunk minden nap tartani a kapcsolatot...-nyomtam egy puszit az arcára majd mentem is volna,azonban Blecky nem volt hajlandó ott hagyni a már majdnem üres tányérját.
-Na és a reggelivel mi lesz?-fordult felém anya.
-Nem vagyok éhes,majd ha hazaértem befejezem...-mondtam majd fogtam a pórázt és kisétáltam az ajtón..
Egy kis erdőbe való kutyasétáltatás után haza támolyogtam,majd elkezdtem a bőröndömbe való pakolást,mivel másnap GO London..

-Mennyi szép emlék köt ehhez a szép helyhez..-nézegettem a fényképes albumaimat aminek a zömét a táskába csomagoltam.Egy fényképen megakadt a szemem,én vagyok rajta apuval még anno kiskoromba..A szüleim még nagyon régen elváltak,és azóta az apukámról nem tudok semmit.Egy ideig még fontolgattam,hogy megkeresem,azonban mára beletörődtem,hogy nem kíváncsi rám,hisz ha nem így lenne,már megpróbálta volna felvenni velem a kapcsolatot valamely módon..
-Ezt ne,hogy itt hagyd.!-lépett be anya a szobába,a plüssbárányommal,mire a képet a földre dobtam..
-Anya.!Megkértelek,hogy kopogás nélkül soha ne gyere be..Na,de ha már itt vagy add oda Berit..-vettem ki a plüsst a kezéből amit még születésemkor kaptam és azóta hű társam bárhova is megyek..

Én lennék Berivel.:) 

-Ugye nem terveztél mára semmi különleges programot.?-kérdeztem,mivel ismerem és hajlamos az ilyen dolgokat kissé eltúlozni..

Válaszként azonban csak egy enyhe mosolyt kaptam..
Belebújtam a papucsomba majd leszaladtam az emeletre.Ahol Ashley és Justin a két legjobb barátom várt.

Ashley

Justin

-Annyira de annyira fogtok hiányozni.!-ölelt meg mindkettőjüket egyszerre.
-Te is nekünk Bruk..-mondta Ashely mire a szememből egy könnycsepp csordult ki..Már ovi óta mi vagyunk a legjobb barátok,a 3 muskétás..
-Okos kislány legyél ám Clark,.-lépett mellém Justin és szokásához híven nem,hogy a keresztnevemen szólítana..
-Szerelmes gerlepár..-szólt közbe Ashely mire Justinnal mindketten egy "gyilkos" pillanatot vetettünk rá..Én válaszként kacsacsőr,kacsacsőr,majd a középső ujjam mutattam..
Mindig ezt csinálja,de nem nagyon értem miért,mivel köztem és az említett fiú között barátságnál egy fokkal nincs több...
-Mit szólnátok egy kis búcsú Duna melletti sétához.?-vetettem fel az ötletet.Mivel a szabadidőnket általában ott töltöttük.
-Reméljük nem utoljára tesszük meg azt a sétát így együtt...-mondta Ashely majd kis idő múlva el is indultunk megtenni a napi kilométert..

*Másnap*

Másnap,már 9 órakor a reptéren találtam magamat,ahol végig hallgathattam anya "Vigyázz magadra,kicsim.!"szövegét..

-Nagyon fogsz hiányozni,te és az óvásod is.!-öleltem meg kissé kikönnyezve az én drága anyukámat..

-Ha oda értél rögtön,hívj fel..-figyelmeztetett,azonban ő is elérzékenyült.Gondoltam,hogy ez lesz,.6 évesen a balett előadásomon hasonló jelenet ment végbe..

-KÉRJÜK A LONDONI GÉP,UTASAI KEZDJÉK MEG A BESZÁLLÁST!-szólt a hang.

-Na nekem,most mennem kell,szeretlek..-szorgalmas integetésbe kezdtem majd Bleckyvel együtt megkezdtük a beszállást...

Viszlát Budapest,remélem hamarosan találkozunk újból...

Hope like you it.! :) <3

Megint ezzel jövök,ha úgy látom tetszik nektek,folytatom.:DD Úgy,hogy komizzatok,iratkozzatok fel ha tetszik,.:**