Sziasztok.:)
Annyit akarok mondani,hogy hamarosan hozom a kövi részt csak most nincs ihletem,de nem is ez a legfőbb gondom,hanem az,hogy van egy másik blogom amivel most többet kell foglalkoznom mert a vége felé jár.De ide is hamarosan meg érkezek.:) Változik a komihatár épp ezért lesz.: 4.:D
Másik blogom.Ha van kedvetek nézzetek be.;)
Ezt még szeptemberbe kezdtem el írni úgy,hogy kicsit hosszú.:D De azért örülnék ha lenne olyan akire ott is számíthatok.:) :*
Ha nem tetszik EZ a blog akkor mi a fenének olvassa az aki a "nem tetszik"-et jelöli be..
Jó fel tudom fogni,de az illető mégis visszatér mindig és jelölgeti be.Jó tanács inkább álljon le,mert így csak önbizalmat vesztek.:)
2013. január 13., vasárnap
2013. január 10., csütörtök
20.rész-Megvédelek..
Annyira de annyira köszönöm ezt a 19.feliratkozót és azt,hogy szenteltek rám annyi időt,hogy elolvassátok az irományomat.:)
Wiw:Szia.!Igen,kiderül ebből a részből.:) Kösziii.:*
G.Tekla:Ennyire kiismerhető lennék?! xdd Köszii.<3
M.Réka:Szia.!Tényleg imádod?Ez aranyos.:$
Luca Hilbert:Köszii,jön is a kövi.:3 :*
*Bruklin szemszöge*:
-Megakarsz ütni?!-ugrott egyet hátra a "betörő".
Ijedten a számhoz kaptam mikor rájöttem kit is vágtam fejbe.
-OMG,Harry.!Úgy sajnálom..-motyogtam majd leültettem egy székre.
Szerencsére nem ütöttem túl nagyot,de azért egy kis ideig marad egy kis búbként helye.
-Mégis miért ütöttél le?-érdeklődött mikor egy kis jeget raktam a fejére borogatásnak.
-Nem tudom..Megijedtem,hogy valaki járkál a házba..Most kicsit lefertőtlenítem.-figyelmeztettem.
-Mellettem nem kell félned..Áuuuuu.-nyögött fel a végén.
-Azért,ne legyél olyan mint egy öt éves kislány,ennyire nem fájhatott.Remélem is,hogy megvédsz.Na látod kész is az egész.A jeget még kicsit hagyd rajta mindenképpen és hamarosan olyan leszel mint a régi Harry Styles.-raktam vissza a már olvadozó tárgyat.
-Máskor lécci ne vágj fejbe,bár mikor ilyen ápolónő imidzsed van nagyon szexi vagy..-kért meg nevetve majd tett egy apró megjegyzést.
-Óh,köszönöm.Nem foglak ígérem.Vagyis ha rossz kisfiú leszel lehet kapsz még párat.-viszonoztam a kacajt.
-Ha veled vagyok mindig egy angyali jóságú srác vagyok.Bár előállhat az az eset is mikor kicsit bevadulok és az ellenkezőjére fordulok.-emelte ki az "eset" szócskát majd rám kacsintott és a derekamra tette mindkét kezét.
-Nem gondolod,hogy ez egy kicsit még gyors?!Még csak nem rég jöttünk össze..Én nem olyan vagyok mint a többi lány akit egyszer felszedsz és rögtön a pihe-puha ágyikódba cipelheted..De ha neked ez az egész dolog olyan fontos akkor most adok egy esélyt és mindenféle harag nélkül elengedlek magam mellől..-adtam a választási lehetőséget.
-Én képes vagyok rád várni még az idők végezetéig is..És hát a várakozás adja a legszebb gyümölcsöt,tartja a mondás.-vett fel a végére egy perverz mosolyt.
-Hát igen,te aztán nem változol.-nevettem el magamat.-Várjunk csak,nincs is ilyen mondás.!-húztam fel a szemöldökömet,mikor rájöttem a tényekre.
-Most már van.Ez egy igaz Harry Styles féle mondás.!-mesélte büszkén.
-Szóval szerinted a várakozás adja a legszebb gyümölcsöt?-kérdeztem kacéran.
-Igen..Mikor vártam rád akkor jöttem rá erre..Mikor ezer egyszerre is elutasítottál akkor fejtettem ki ezt az egy mondatot..-magyarázta el a "keletkezését".
-De ezer kettőre már nem..Akkor már máshogy viselkedtem,amit azóta se bántam meg..-leheltem gyengéden egy csókot az ajkára.
-Csak ennyit kapok?!-húzott magához és párszor még megismételte.
-Ennyi elég lesz?-kérdeztem mikor már végre elengedett.
-Belőled soha sem lesz elég..Nah,és mit csináltál ma drágaságom?-kérdezett rá arra amit nem szívesen szerettem volna elmondani.Magamba akartam tartani.
-Ő,hát nem sok mindent.Suliba voltam majd Justin felhívott.Tudod meséltem már róla neked.-mosolyogtam idegesen a végén,és reménykedtem nem kérdez rá,hogy mi mást még.
-Ennyit?Khmm,azt nem tette hozzá,hogy leütöttél..-javított ki nevetve.
-Igen,még azt.Kérsz valami italt?
-Aha.Mindegy mit,amit te is.-mosolygott rám,majd elindultam kifelé a konyhába.
Levettem két poharat a polcról.A kezem remegett aminek köszönhetően kiesett a kezemből a két üveg tárgy.
-A francba.!-üvöltöttem fel majd a földre rogytam sírva.
-Bruklin.!Valami baj van?!-futott rögtön ki hozzám Hazza.
-Semmi,csak béna voltam és széttörtem ezeket..-nyögtem ki a szilánkokat a kezemmel érintve.
-Köze van ehhez?!-mutatta fel a levelet,biztos az ágyon felejtettem ő pedig megtalálta.
-Ne avatkozz bele az életembe.!-vettem ki a papirost a kezéből.
-Azt hittem az életed része vagyok.!-vágta hozzám.
-Most ezen mit kéne magyaráznom.Elolvastad?!Akkor szerintem a szavak magától érthetőek..-borultam sírva le az ágyra,ő odajött hozzám és a kezét végigsimította a hajamon.
-Miért nem meséltél róla?-válaszként elfogadta a könnyeimet.-Az én szüleim is elváltak,ismerem az érzést..Minden megfog oldódni hidd el..
-Megbocsátasz?-kérdeztem halk hangon a fejemet felemelve immár.
-Persze,hogy meg.Pihenj le egy kicsit és aludj,addig én összetakarítom az üvegszilánkokat és főzök neked valamit.Okés?-tette fel a leendő állást.
-Rendben.Köszönöm.És azt is,hogy vagy nekem..-vetettem feléje egy hálás tekintetet ami viszonzásra lelt.
Lehunytam a szemem és hamar álomba is szenderültem.Az elmémet egy különös rémálom zavarja meg..
Az elején még minden szép volt..Sétáltunk Hazzával egy virágos réten ahol minden olyan nyugodt volt..Aztán könyörögni kezdett,hogy bocsássak meg neki,de én ez ellen csak erősen ellenkeztem..És ez után egy kis idő múlásával a temetőben állok egy sír előtt és siránkozok valami októl függően..Elmondom mennyire hiányzik valaki és,hogy nem tudom elképzelni nélküle a jövőmet..És ekkor én is a mélybe zuhanok..
-Ááá.!-ordítottam fel az álmomból felkelve.
-Rosszat álmodtál Picur?-jött oda dajkálni.
-Nem akarlak elveszíteni.Főleg nem úgy,hogy egyszer ne mondanám el mennyire szeretlek..-mondtam szipogva.
-Nem fogsz..De ezt jó,hogy mondtad,hozom is a levest,amivel remélhetőleg nem foglak megmérgezni.
-Siess.-kértem meg.Mikor kiment a szobából rögtön a telefonomhoz nyúltam ahol egy új névtelen üzenet állt.:

"Úgy gondolod közel van már a búcsú tőle?!Nem javítgatlak ki.."
Ezt állt az üzenetben,ami elolvasása után rögtön a számhoz kaptam és egy szó hagyta el a számat.
-Jessie..
Hát..Ez valahogy ilyenre sikerült sorry,máskor igyekszek jobbat írni.3 komi és hozom a kövit.:)
Wiw:Szia.!Igen,kiderül ebből a részből.:) Kösziii.:*
G.Tekla:Ennyire kiismerhető lennék?! xdd Köszii.<3
M.Réka:Szia.!Tényleg imádod?Ez aranyos.:$
Luca Hilbert:Köszii,jön is a kövi.:3 :*
*Bruklin szemszöge*:
-Megakarsz ütni?!-ugrott egyet hátra a "betörő".
Ijedten a számhoz kaptam mikor rájöttem kit is vágtam fejbe.
-OMG,Harry.!Úgy sajnálom..-motyogtam majd leültettem egy székre.
Szerencsére nem ütöttem túl nagyot,de azért egy kis ideig marad egy kis búbként helye.
-Mégis miért ütöttél le?-érdeklődött mikor egy kis jeget raktam a fejére borogatásnak.
-Nem tudom..Megijedtem,hogy valaki járkál a házba..Most kicsit lefertőtlenítem.-figyelmeztettem.
-Mellettem nem kell félned..Áuuuuu.-nyögött fel a végén.
-Azért,ne legyél olyan mint egy öt éves kislány,ennyire nem fájhatott.Remélem is,hogy megvédsz.Na látod kész is az egész.A jeget még kicsit hagyd rajta mindenképpen és hamarosan olyan leszel mint a régi Harry Styles.-raktam vissza a már olvadozó tárgyat.
-Máskor lécci ne vágj fejbe,bár mikor ilyen ápolónő imidzsed van nagyon szexi vagy..-kért meg nevetve majd tett egy apró megjegyzést.
-Óh,köszönöm.Nem foglak ígérem.Vagyis ha rossz kisfiú leszel lehet kapsz még párat.-viszonoztam a kacajt.
-Ha veled vagyok mindig egy angyali jóságú srác vagyok.Bár előállhat az az eset is mikor kicsit bevadulok és az ellenkezőjére fordulok.-emelte ki az "eset" szócskát majd rám kacsintott és a derekamra tette mindkét kezét.
-Nem gondolod,hogy ez egy kicsit még gyors?!Még csak nem rég jöttünk össze..Én nem olyan vagyok mint a többi lány akit egyszer felszedsz és rögtön a pihe-puha ágyikódba cipelheted..De ha neked ez az egész dolog olyan fontos akkor most adok egy esélyt és mindenféle harag nélkül elengedlek magam mellől..-adtam a választási lehetőséget.
-Én képes vagyok rád várni még az idők végezetéig is..És hát a várakozás adja a legszebb gyümölcsöt,tartja a mondás.-vett fel a végére egy perverz mosolyt.
-Hát igen,te aztán nem változol.-nevettem el magamat.-Várjunk csak,nincs is ilyen mondás.!-húztam fel a szemöldökömet,mikor rájöttem a tényekre.
-Most már van.Ez egy igaz Harry Styles féle mondás.!-mesélte büszkén.
-Szóval szerinted a várakozás adja a legszebb gyümölcsöt?-kérdeztem kacéran.
-Igen..Mikor vártam rád akkor jöttem rá erre..Mikor ezer egyszerre is elutasítottál akkor fejtettem ki ezt az egy mondatot..-magyarázta el a "keletkezését".
-De ezer kettőre már nem..Akkor már máshogy viselkedtem,amit azóta se bántam meg..-leheltem gyengéden egy csókot az ajkára.
-Csak ennyit kapok?!-húzott magához és párszor még megismételte.
-Ennyi elég lesz?-kérdeztem mikor már végre elengedett.
-Belőled soha sem lesz elég..Nah,és mit csináltál ma drágaságom?-kérdezett rá arra amit nem szívesen szerettem volna elmondani.Magamba akartam tartani.
-Ő,hát nem sok mindent.Suliba voltam majd Justin felhívott.Tudod meséltem már róla neked.-mosolyogtam idegesen a végén,és reménykedtem nem kérdez rá,hogy mi mást még.
-Ennyit?Khmm,azt nem tette hozzá,hogy leütöttél..-javított ki nevetve.
-Igen,még azt.Kérsz valami italt?
-Aha.Mindegy mit,amit te is.-mosolygott rám,majd elindultam kifelé a konyhába.
Levettem két poharat a polcról.A kezem remegett aminek köszönhetően kiesett a kezemből a két üveg tárgy.
-A francba.!-üvöltöttem fel majd a földre rogytam sírva.
-Bruklin.!Valami baj van?!-futott rögtön ki hozzám Hazza.
-Semmi,csak béna voltam és széttörtem ezeket..-nyögtem ki a szilánkokat a kezemmel érintve.
-Köze van ehhez?!-mutatta fel a levelet,biztos az ágyon felejtettem ő pedig megtalálta.
-Ne avatkozz bele az életembe.!-vettem ki a papirost a kezéből.
-Azt hittem az életed része vagyok.!-vágta hozzám.
-Most ezen mit kéne magyaráznom.Elolvastad?!Akkor szerintem a szavak magától érthetőek..-borultam sírva le az ágyra,ő odajött hozzám és a kezét végigsimította a hajamon.
-Miért nem meséltél róla?-válaszként elfogadta a könnyeimet.-Az én szüleim is elváltak,ismerem az érzést..Minden megfog oldódni hidd el..
-Megbocsátasz?-kérdeztem halk hangon a fejemet felemelve immár.
-Persze,hogy meg.Pihenj le egy kicsit és aludj,addig én összetakarítom az üvegszilánkokat és főzök neked valamit.Okés?-tette fel a leendő állást.
-Rendben.Köszönöm.És azt is,hogy vagy nekem..-vetettem feléje egy hálás tekintetet ami viszonzásra lelt.
Lehunytam a szemem és hamar álomba is szenderültem.Az elmémet egy különös rémálom zavarja meg..
Az elején még minden szép volt..Sétáltunk Hazzával egy virágos réten ahol minden olyan nyugodt volt..Aztán könyörögni kezdett,hogy bocsássak meg neki,de én ez ellen csak erősen ellenkeztem..És ez után egy kis idő múlásával a temetőben állok egy sír előtt és siránkozok valami októl függően..Elmondom mennyire hiányzik valaki és,hogy nem tudom elképzelni nélküle a jövőmet..És ekkor én is a mélybe zuhanok..
-Ááá.!-ordítottam fel az álmomból felkelve.
-Rosszat álmodtál Picur?-jött oda dajkálni.
-Nem akarlak elveszíteni.Főleg nem úgy,hogy egyszer ne mondanám el mennyire szeretlek..-mondtam szipogva.
-Nem fogsz..De ezt jó,hogy mondtad,hozom is a levest,amivel remélhetőleg nem foglak megmérgezni.
-Siess.-kértem meg.Mikor kiment a szobából rögtön a telefonomhoz nyúltam ahol egy új névtelen üzenet állt.:
"Úgy gondolod közel van már a búcsú tőle?!Nem javítgatlak ki.."
Ezt állt az üzenetben,ami elolvasása után rögtön a számhoz kaptam és egy szó hagyta el a számat.
-Jessie..
Hát..Ez valahogy ilyenre sikerült sorry,máskor igyekszek jobbat írni.3 komi és hozom a kövit.:)
2013. január 7., hétfő
19.rész-Titokzatos idegen..
G.Tekla:Nagyon szépen köszönöm,hogy olvasod és meg is osztod velem a véleményedet <3
Lia:Imádlak,te komi író mester <3 *-*
Varga Viki:Nagyon,nagyon kösziii <3 :$
Patrii:Két blogot írok és egyszerűen nem bírok hosszabbat írni..:)
*Bruklin szemszöge*:
Még mindig bennem volt az az emlék amikor Conor azt mondja vigyázzak magamra Jessie miatt..
Nem értem,hogy értette,hogy sok mindenre képes?!
-Mrs.Styles.!-szólt rám a matek tanárom mivel órán kapott el a gondolkozási láz.És hát nem is ő lenne ha nem így nevezne.Ijedten kaptam fel a fejemet majdnem megkérdeztem mégis mi van,te rájöttem magamtól is.Biztos kérdezett valamit én pedig nem válaszoltam.
-Elnézést..-hajtottam le a fejem.
Ez a napom is így telt tele vegyes gondolatokkal.
Harry sem hívott az az interjú után,pedig azt mondta benéz majd hozzám..
Hát nem tartotta be az ígéretét,de tudom rengeteg dolga van,minden percbe nincs ideje arra,hogy engem dajkáljon.
-Veled meg mi történt?Nem figyelünk órán?!És még hozzám se szóltál egész nap.!-talált rám Lizzy mikor a könyveimet raktam a szekrénybe.
-Igen,bocsi..Nem voltam olyan beszélgetős és figyelős kedvembe,ennyi az egész..-mondtam,majd tovább is sétáltam a folyosó,Lizzyt ott hagyva egyedül.
Nem sokkal később már otthon is voltam.Mivel nem volt kedvem emberek társaságába lenni ezért úgy döntöttem ma inkább főzök magamnak valami ebédet.
A konyhába sürgölődtem mikor a telefonomra egy névtelen üzenet érkezett.
"Vigyázz magadra.!"
Nem értettem a lényegét ezért inkább mit sem hagyva visszatértem a konzerv nyitogatásokhoz amivel sikeresem megvágtam a kezemet.
-Áuu.!-nyafogtam.Erre értethette a titkos idegen,hogy vigyázzak magamra?!
A polcon lévő kis ládikóhoz léptem amiből egy sebtapaszt és kötést vettem elő.
Már épp kötöttem be a kezemet,mikor a telefonom szólalt meg.Megijedtem,mi van ha most egy beszélgetés hevében beszélhetek azzal a személlyel aki előre figyelmeztetett.Elgondolkodtam felvegyem -e vagy sem..Végül is nem az utolsónál maradtam..
-Tessék?-szóltam bele kissé rémülten és vártam,hogy a vonal túlsó végéről érkezzen a válasz.
-Hello,Clark.!Kiköltözöl Londonba és meg is felejtkezel a barátaidról?
-Austiiiiiiiiin.!!!-ordítottam el a nevet tapsikolva.
-Igen,képzeld úgy hívnak.Amúgy.:Brukliiiiiiiin.-követte a példámat.
A legjobb fiú barátom,régebben mindent tudtunk egymásról..Csak hát mikor kiköltöztem azóta nem követte ő se és én se az ő életét,tehát megszakadt a kapcsolatunk egy időre..Ovi óta ismerem őt Ashleyvel együtt..Mi voltunk azok akiket nem lehetett szétválasztani egy percre se..Persze neki is meg voltak a maga fiú barátai meg az ilyenek de még se soha nem hanyagolt el minket,nem úgy mint én tettem mostanság...
-Annyira hiányzol..
-Nekem is te,a hülyeségeiddel együtt..-mondta.Eszembe jutottak az együtt eltöltött pillanatok.Mikor focizni avagy korizni tanított..Mennyit estem és legtöbbször nem is a labdába hanem a földbe rúgtam..Mikor kincset kerestünk a nappaliba,majd rávettem játszunk fodrászosat aminek következtében megszabadítottam a fél hajától.Ő még akkor se haragudott meg rám,csak egy jót röhögött rajta.
-Bruklinka,itt vagy??-kérdezte mivel gondolom elmélyedtem a gondolataimba.
-Ja,persze.Csak elgondolkodtam..Valamikor nincs kedvetek Ashsel meglátogatni?Léciiiiii.-kértem és közbe kiskutyaszemekkel néztem bár tudtam ő ezt nem látja,de a hangomból érzi.
-Majd meglátjuk.De mégis mesélj valamit magadról?És egy bizonyos Harry nevű srácról..-tért rá a fő témára ami miatt hívott szerintem.
-Hát én megvagyok..És hát igen ott van Harry is..-kezdtem bele a mesélésbe azonban az ajtó kopogás megzavart.-Figyelj most mennem kell,majd később visszahívlak és mesélek,okés?
-Rendben,de el ne felejtsd.!-figyelmeztetett.
-Szia,pusziii.-küldtem a külső vonalra egy cuppanósat majd letettem a készüléket.
-Nyitom.!-ordítottam majd tényleg kinyitottam azonban csak egy csomagot találtam a földön...
Körbenéztem és nem találtam a csomag hordozóját.
Lia:Imádlak,te komi író mester <3 *-*
Varga Viki:Nagyon,nagyon kösziii <3 :$
Patrii:Két blogot írok és egyszerűen nem bírok hosszabbat írni..:)
*Bruklin szemszöge*:
Még mindig bennem volt az az emlék amikor Conor azt mondja vigyázzak magamra Jessie miatt..
Nem értem,hogy értette,hogy sok mindenre képes?!
-Mrs.Styles.!-szólt rám a matek tanárom mivel órán kapott el a gondolkozási láz.És hát nem is ő lenne ha nem így nevezne.Ijedten kaptam fel a fejemet majdnem megkérdeztem mégis mi van,te rájöttem magamtól is.Biztos kérdezett valamit én pedig nem válaszoltam.
-Elnézést..-hajtottam le a fejem.
Ez a napom is így telt tele vegyes gondolatokkal.
Harry sem hívott az az interjú után,pedig azt mondta benéz majd hozzám..
Hát nem tartotta be az ígéretét,de tudom rengeteg dolga van,minden percbe nincs ideje arra,hogy engem dajkáljon.
-Veled meg mi történt?Nem figyelünk órán?!És még hozzám se szóltál egész nap.!-talált rám Lizzy mikor a könyveimet raktam a szekrénybe.
-Igen,bocsi..Nem voltam olyan beszélgetős és figyelős kedvembe,ennyi az egész..-mondtam,majd tovább is sétáltam a folyosó,Lizzyt ott hagyva egyedül.
Nem sokkal később már otthon is voltam.Mivel nem volt kedvem emberek társaságába lenni ezért úgy döntöttem ma inkább főzök magamnak valami ebédet.
A konyhába sürgölődtem mikor a telefonomra egy névtelen üzenet érkezett.
![]() |
"Vigyázz magadra.!"
Nem értettem a lényegét ezért inkább mit sem hagyva visszatértem a konzerv nyitogatásokhoz amivel sikeresem megvágtam a kezemet.
-Áuu.!-nyafogtam.Erre értethette a titkos idegen,hogy vigyázzak magamra?!
A polcon lévő kis ládikóhoz léptem amiből egy sebtapaszt és kötést vettem elő.
Már épp kötöttem be a kezemet,mikor a telefonom szólalt meg.Megijedtem,mi van ha most egy beszélgetés hevében beszélhetek azzal a személlyel aki előre figyelmeztetett.Elgondolkodtam felvegyem -e vagy sem..Végül is nem az utolsónál maradtam..
-Tessék?-szóltam bele kissé rémülten és vártam,hogy a vonal túlsó végéről érkezzen a válasz.
-Hello,Clark.!Kiköltözöl Londonba és meg is felejtkezel a barátaidról?
-Austiiiiiiiiin.!!!-ordítottam el a nevet tapsikolva.
-Igen,képzeld úgy hívnak.Amúgy.:Brukliiiiiiiin.-követte a példámat.
A legjobb fiú barátom,régebben mindent tudtunk egymásról..Csak hát mikor kiköltöztem azóta nem követte ő se és én se az ő életét,tehát megszakadt a kapcsolatunk egy időre..Ovi óta ismerem őt Ashleyvel együtt..Mi voltunk azok akiket nem lehetett szétválasztani egy percre se..Persze neki is meg voltak a maga fiú barátai meg az ilyenek de még se soha nem hanyagolt el minket,nem úgy mint én tettem mostanság...
-Annyira hiányzol..
-Nekem is te,a hülyeségeiddel együtt..-mondta.Eszembe jutottak az együtt eltöltött pillanatok.Mikor focizni avagy korizni tanított..Mennyit estem és legtöbbször nem is a labdába hanem a földbe rúgtam..Mikor kincset kerestünk a nappaliba,majd rávettem játszunk fodrászosat aminek következtében megszabadítottam a fél hajától.Ő még akkor se haragudott meg rám,csak egy jót röhögött rajta.
-Bruklinka,itt vagy??-kérdezte mivel gondolom elmélyedtem a gondolataimba.
-Ja,persze.Csak elgondolkodtam..Valamikor nincs kedvetek Ashsel meglátogatni?Léciiiiii.-kértem és közbe kiskutyaszemekkel néztem bár tudtam ő ezt nem látja,de a hangomból érzi.
-Majd meglátjuk.De mégis mesélj valamit magadról?És egy bizonyos Harry nevű srácról..-tért rá a fő témára ami miatt hívott szerintem.
-Hát én megvagyok..És hát igen ott van Harry is..-kezdtem bele a mesélésbe azonban az ajtó kopogás megzavart.-Figyelj most mennem kell,majd később visszahívlak és mesélek,okés?
-Rendben,de el ne felejtsd.!-figyelmeztetett.
-Szia,pusziii.-küldtem a külső vonalra egy cuppanósat majd letettem a készüléket.
-Nyitom.!-ordítottam majd tényleg kinyitottam azonban csak egy csomagot találtam a földön...
Ezért beemeltem és a vékony papírost egy késsel felbontottam..
Egy szív medállal ellátott nyaklánc volt.
A medálra ez volt vésve:"Apuci kislánya.."
A szememet elöntötte a könny és a tükörhöz léptem majd a nyakam köré kapcsoltam a nyakláncot.
Még egy vékonyka papír is volt a dobozkában.
Gyengéden felbontottam a pecsét nélkül ellátott papírt majd olvasni kezdtem..
"Kedves Bruklin,
Te nem ismersz,én viszont téged igen..Nap mint nap látlak és figyelem mennyit is változol..Mennyit nősz,mennyit fejlődsz..Be kell vallanom még nélkülem is egy okos és gyönyörű kislány lettél..Emlékszel ezt a nyakláncot még tőlem kaptad a 10.szülinapodra..Tudom hívtál..És el is akartam menni azonban nem mertem a szemedbe nézni és elmondani mégis miért tűntem el olyan titokzatosan..Ezért csak messziről figyeltelek,de onnan nagyon..Aztán egyszer rájöttem ennek semmi lényege,és próbáltam elfelejteni a bűntudatomat amit a te hiányod idézett elő.
Elköltöztem és új családot alapítottam..Van egy feleségem akit nagyon szeretek és egy gyönyörű lányom aki veled egy korú..Sajnálom..Talán egyszer lesz bátorságom felfedni kilétem de addig elégedj meg ennyivel velem..Örökre te maradsz számomra "Apuci kislánya"..
Nem bírtam tovább..Az ágyra dőltem és magamat hibáztattam..Eltűnik az életemből erre 14 év múlva hagy egy levelet?Mit vár,hogy megbocsássak..Van egy gyönyörű egész családja már amibe úgy látszik én nem tartoztam és soha nem is fogok bele tartozni..Messziről figyel?Tehát anyának igaza volt és itt van a közelbe.De mégis ki lehet az?Merre jár,milyen élete lehet..Vajon valaha hallom a szájából azt a mondatot:"Büszke vagyok rád kislányom.."
Ezeken gondolkodtam mikor a házból lépéseket hallottam..
Megfogtam az ágyam melletti vázát,és el kezdtem vele járni a házat..
Mikor egy homályos alakot láttam rögtön a fejéhez vágtam a vázát,nem figyeltem ki is az..
Nah ez ilyen lett.4 komi és a jön a kövi.:)
2013. január 5., szombat
18.rész-Hivatalosan is együtt..
Varga Viki:Jó hallani,kösziii <3
Seres Patrii:Kökiii.*-* :$
G.Tekla:Hát,most is várattalak sajnos.:/ Köszi.:) <3
*Bruklin szemszöge*:
Azért jól esett,még ha meg is zavart a legszebb álmaimból,de átjött kicsit beköszönni Harry.
Bár amint jött majdnem ment is,de legalább láthattam ha csak egy kicsikét is.
Felléptem nettre megnézni mikor lesz az interjú amibe lesznek.Azért így belegondolva ezt megkérdezhettem volna.
Ha már itt jártam felnéztem facebookra is.
Találtam egy képet amin Harryvel vagyok és szilveszterkor készült még.
Alatta,rengetek hozzászólással,amik között volt pozitív és negatív is egyaránt.
Persze,nekem is érkeztek olyas fajta üzenek mégis "mi van köztem és Harry között."
Mivel nem akartam egyenként mindenkinek visszaírni ezért az idővonalamon feleltem egy kiírással.
"Hamarosan megtudjátok a fejleményeket..Nem félreérteni és kombinálni.:) Sorry,ha valakinek nem írok vissza,de nincs sok időm."
Nem akartam annyira félreérthető szöveget kiírni,de olyat se ami 100%-an állítaná,hogy köztem és az említett fiú között nincs semmi..Mert ez nem igaz,de szeretném ha ezt majd ő jelentené be..
Nem mertem megvárni a hozzászólásokat ezért a kanapéra huppantam és a kezembe egy tál popcornnal
bekapcsoltam a tévét.
-Krapek,nem jössz ide nézni a papid.?-talán ez a "papi" jelző nem nagyon tetszett Bleckynek,ezért odamentem és az ölembe emeltem.
Mikor ismét leültünk kezdődött is az adás.
Elsőnek persze nem a fiúkkal hanem mindenféle mostani sztár pletykával,ami bevallom nem nagyon érdekelt.A tálamból már kezdett kifogyni a rágcsálnivaló mikor bemondták most következik a "One Direction".Erre a kijelentésre,a még benne marad kukorica is a földön landolt.
Műsorvezető:És most következzen a várva vár One Direction.!
Nagy taps kerekedett,és beléptek a srácok hevesen integetve.
Műsorvezető:Akkor beszéljünk így az elején kicsikét az új albumotokról.Niall melyik a kedvenced számod róla és tudtommal egyik a te saját költeményed.
Niall:Last first kiss a kedvencem.És igen a Summer love az én agyam szüleménye.Nagyon nagy sikere van a lemeznek aminek mindannyian a srácok nevében is köszönök..
Műsorvezető:Megérdemelitek a sikert,rengeteget dolgoztatok rajta.Akkor térjünk át kicsit bizalmasabb témára is,mivel rövid a műsoridő.Louis,hogy telt a szülinapod és a karácsony?
Louis:Nagyon jól telt,Harry tervezett nekem előtte még egy bulit,ami nagyon jól sikerült.Eleanorral töltöttem a karácsonyt és a családommal és eléggé meg hitt ünnep volt.
Műsorvezető:Ez mind remek.Harry és te,hogy ünnepelted a szilvesztert?A napokba fény derült egy képre ami még az nap készült,és látszólag csodálatosan érezted magadat.
Harry:Bevallom tényleg remekre sikeredett az év búcsúztatom.Amit az egyik barátommal töltöttem.
Műsorvezető:Barát..Csak barát?Ezt a kérdést sokan feltették már biztosan,és mi most szeretnénk választ kapni erre.
Ennél a kérdésnél a szívem a torkomban dobogott.Nem tudtam mit akarok.Mondja azt,hogy csak egy barátja vagyok?Akkor hazudna a rajongóinak és ez később kiderülne.Vagy esetleg ha bevallja együtt vagyunk az életem kerekestül felfordul.Még is titokban abban reménykedtem az utolsót cselekedi..Az talán jobb is lenne,nem kéne bujkálni mások elől,és nem kéne titkolni a boldogságomat amit ő hozott elő belőlem..
Műsorvezető:Tehát mi a válasz?Harry,jól vagy?
Láttam Hazza eléggé elgondolkodott a válasz adáson.
Harry:Nem,Bruklin több mint egy legjobb barát.Igen,ő a barátnőm.
Harry bár nem tartotta be az ígéretét miszerint egy ideig titkoljuk,de mégis repdestem az örömtől.Tehát ő is komolyan gondolja ami köztünk van..
Még mindig öröm teljesen száguldottam ki a szobából,kicsit talán sétálni akartam vagy nem is tudom a pillanatnak éltem ami azt sugallta,hogy ezt tegyem.
A nagy sietségben éreztem valakinek neki mentem.
-Bocsi,bocsii.-mondogattam mosolyogva.Mikor észbe kaptam akkor ismertem fel,Conornak mentem neki,akin nem volt megtalálható az az öröm ami rajtam.
-Semmi baj..-felelte egyszerűen.
-Valami baj van?-kérdeztem.
-Tényleg igaz,hogy együtt vagy azzal az énekes világ sztár félével?-kérdezte mélyen a szemembe nézve.
Bólintottam,miszerint igen,tényleg együtt vagyok vele.
-Neked meg ott van Jessie..
-Nem,mióta megjelentél az életemben nincs köztünk semmi.De ő ezt nem tudja felfogni és esélytelenül is próbálkozik,és az elutasításaim miatt csak téged hibáztat.Kérlek,vigyázz vele,sok mindenre képes..-figyelmeztetett.
-Nem kell féltened.Nagy lány vagyok már,képes vagyok egyedül is megvédeni magamat.De azért köszi,hogy szóltál..-talán már kezdtem az előbb hallottaktól kicsit elbizonytalanodni,azonban még mindig úgy gondoltam szükségem van ezek után még jobban egy kis friss levegőre..
Bocsi,hogy nem raktam ki egy ideig,de nem értem rá írni,de ez hamarosan meg fog változni.:)
Seres Patrii:Kökiii.*-* :$
G.Tekla:Hát,most is várattalak sajnos.:/ Köszi.:) <3
*Bruklin szemszöge*:
Azért jól esett,még ha meg is zavart a legszebb álmaimból,de átjött kicsit beköszönni Harry.
Bár amint jött majdnem ment is,de legalább láthattam ha csak egy kicsikét is.
Felléptem nettre megnézni mikor lesz az interjú amibe lesznek.Azért így belegondolva ezt megkérdezhettem volna.
Ha már itt jártam felnéztem facebookra is.
Találtam egy képet amin Harryvel vagyok és szilveszterkor készült még.
Alatta,rengetek hozzászólással,amik között volt pozitív és negatív is egyaránt.
Persze,nekem is érkeztek olyas fajta üzenek mégis "mi van köztem és Harry között."
Mivel nem akartam egyenként mindenkinek visszaírni ezért az idővonalamon feleltem egy kiírással.
"Hamarosan megtudjátok a fejleményeket..Nem félreérteni és kombinálni.:) Sorry,ha valakinek nem írok vissza,de nincs sok időm."
Nem akartam annyira félreérthető szöveget kiírni,de olyat se ami 100%-an állítaná,hogy köztem és az említett fiú között nincs semmi..Mert ez nem igaz,de szeretném ha ezt majd ő jelentené be..
Nem mertem megvárni a hozzászólásokat ezért a kanapéra huppantam és a kezembe egy tál popcornnal
bekapcsoltam a tévét.
-Krapek,nem jössz ide nézni a papid.?-talán ez a "papi" jelző nem nagyon tetszett Bleckynek,ezért odamentem és az ölembe emeltem.
Mikor ismét leültünk kezdődött is az adás.
Elsőnek persze nem a fiúkkal hanem mindenféle mostani sztár pletykával,ami bevallom nem nagyon érdekelt.A tálamból már kezdett kifogyni a rágcsálnivaló mikor bemondták most következik a "One Direction".Erre a kijelentésre,a még benne marad kukorica is a földön landolt.
Műsorvezető:És most következzen a várva vár One Direction.!
Nagy taps kerekedett,és beléptek a srácok hevesen integetve.
Műsorvezető:Akkor beszéljünk így az elején kicsikét az új albumotokról.Niall melyik a kedvenced számod róla és tudtommal egyik a te saját költeményed.
Niall:Last first kiss a kedvencem.És igen a Summer love az én agyam szüleménye.Nagyon nagy sikere van a lemeznek aminek mindannyian a srácok nevében is köszönök..
Műsorvezető:Megérdemelitek a sikert,rengeteget dolgoztatok rajta.Akkor térjünk át kicsit bizalmasabb témára is,mivel rövid a műsoridő.Louis,hogy telt a szülinapod és a karácsony?
Louis:Nagyon jól telt,Harry tervezett nekem előtte még egy bulit,ami nagyon jól sikerült.Eleanorral töltöttem a karácsonyt és a családommal és eléggé meg hitt ünnep volt.
Műsorvezető:Ez mind remek.Harry és te,hogy ünnepelted a szilvesztert?A napokba fény derült egy képre ami még az nap készült,és látszólag csodálatosan érezted magadat.
Harry:Bevallom tényleg remekre sikeredett az év búcsúztatom.Amit az egyik barátommal töltöttem.
Műsorvezető:Barát..Csak barát?Ezt a kérdést sokan feltették már biztosan,és mi most szeretnénk választ kapni erre.
Ennél a kérdésnél a szívem a torkomban dobogott.Nem tudtam mit akarok.Mondja azt,hogy csak egy barátja vagyok?Akkor hazudna a rajongóinak és ez később kiderülne.Vagy esetleg ha bevallja együtt vagyunk az életem kerekestül felfordul.Még is titokban abban reménykedtem az utolsót cselekedi..Az talán jobb is lenne,nem kéne bujkálni mások elől,és nem kéne titkolni a boldogságomat amit ő hozott elő belőlem..
Műsorvezető:Tehát mi a válasz?Harry,jól vagy?
Láttam Hazza eléggé elgondolkodott a válasz adáson.
Harry:Nem,Bruklin több mint egy legjobb barát.Igen,ő a barátnőm.
![]() |
Még mindig öröm teljesen száguldottam ki a szobából,kicsit talán sétálni akartam vagy nem is tudom a pillanatnak éltem ami azt sugallta,hogy ezt tegyem.
A nagy sietségben éreztem valakinek neki mentem.
-Bocsi,bocsii.-mondogattam mosolyogva.Mikor észbe kaptam akkor ismertem fel,Conornak mentem neki,akin nem volt megtalálható az az öröm ami rajtam.
-Semmi baj..-felelte egyszerűen.
-Valami baj van?-kérdeztem.
-Tényleg igaz,hogy együtt vagy azzal az énekes világ sztár félével?-kérdezte mélyen a szemembe nézve.
Bólintottam,miszerint igen,tényleg együtt vagyok vele.
-Neked meg ott van Jessie..
-Nem,mióta megjelentél az életemben nincs köztünk semmi.De ő ezt nem tudja felfogni és esélytelenül is próbálkozik,és az elutasításaim miatt csak téged hibáztat.Kérlek,vigyázz vele,sok mindenre képes..-figyelmeztetett.
-Nem kell féltened.Nagy lány vagyok már,képes vagyok egyedül is megvédeni magamat.De azért köszi,hogy szóltál..-talán már kezdtem az előbb hallottaktól kicsit elbizonytalanodni,azonban még mindig úgy gondoltam szükségem van ezek után még jobban egy kis friss levegőre..
2013. január 1., kedd
17.rész-Titokba.?Velük lehetetlen..
tuncsa13.:Szép is lenne.:) :*
Seres Patrii:Köszii,okés.:) :$
G.Tekla:Kökiii.*-* Hát kicsit várnod kellett rá.:/ <3
Varga Viki:Köszii,hát remélhetőleg így megy továbbra is.:) <3
Lia:Nagyon köszii.:)
*Bruklin szemszöge*:
Már most tudom ez lesz életem legszebb éve..Vagyis remélhetőleg..
Harryvel megbeszéltük,megpróbáljuk,de ha nem sikerül köztünk ez az egész kapcsolatos dolog akkor is barátok leszünk..Ezért is egy ideig nem fogjuk nagy dobra verni..Ha kiszivárog hagyjuk..De egy ideig ezt nem szeretném.Nem szeretnék ezernyi utálkozó üzenetet olvasni,ebbe még bele kell szoknom,és ennek még nem jött el az ideje.
-Nagyon fogsz hiányozni..-engedte el nagy nehezen Hazza a kezemet mikor hazakísért.
Hiába,nem akartam mondani neki,hogy ő is nekem nagyon de nagyon..Néha a szavaknak nincs sok jelentősége ezért csak elmosolyodtam,nálam ez a gesztus ezerszer többet ér..
A pulcsiját levettem a vállamról,mivel odaadta mert szerinte fáztam..Pedig csak egy ilyen kis textil darabkán keresztül jó volt érezni az illatát.Egy hálás tekintetet bocsátottam felé,majd nyomtam egy puszit az orcájára és bementem a koleszba.
-Mesélj,hamupipőke.!-állított le az ajtóban Lizzy.
-Miről kéne.?-pirultam el.
-Khmm..Vajon kiről.?-köhintett jelképesen.
-Ja,hát jól elvoltunk,meg ilyenek..-mosolyodtam el.
-Gyanús ez a mosoly..Volt még valami?-teljesen úgy éreztem magamat mintha a bíróságon lennék.
-Jó..Most nem játszok találgatósat..-törtem meg.-Harry és én mától vagyis tegnaptól vagy nem tudom hogy mióta mert éjféltől..Ch..De ez nem lényeg.Tehát már nem Harry és Bruklin vagyunk,hanem Harry és Bruklin együtt..De psszt..-magyaráztam el hosszasan.
-Ez komoly.?Barry együtt.?Ez,olyan szuper.!Úgy örülök nektek,sok boldogságot.!-örvendezett Lizzy.
Hát,mit mondhatok nem sok ideig bírtam ki,hogy ne mondjam el senkinek..Talán Harrynél más lesz az eset..
*Harry szemszöge*:
Még mindig Bruklin hatása alatt vagyok.Hihetetlen egy lány,képes levenni a talpamról,már attól ha rám mosolyog..Szokatlan érzés ez nálam..Hisz én nem valami Rómeó fajta voltam,eddig,ha nem Harry Styles aki egy saját történelmet érdemelt.
Mire hazaértem furcsa módon,mindenkit otthon találtam.
-Fiatalember,maga így egyedül.?-fogadott Louis az ajtóban.
-Igen,miért kivel kellene.?-kérdeztem kábulatomból rá.
-Hát nem is tudom..Talán egy körülbelül 170 centi magas,barna hosszú hajú,kék bociszemekkel megáldott Bruk nevű lánnyal.-írta le külsőre az általam imádott lányt.
-Talán vele is találkoztam kicsikét..-vakartam a tarkómat.-Vagy esetleg vele szilvesztereztem,mi közöd van neked ehhez?
-Nyugi haver,csak kérdeztem..
-Nekem ez az egész titkolózás nem megy.Bruklinnal együtt vagyunk,de ha bárkinek elmered mondani..-adtam fenyegetésül.
-Azt hittem nehezebb lesz belőled kihúzni,amúgy gratula..-veregette meg a vállam.
*Pár órával később*:
Kora reggel volt.A fejembe talán kicsit megártott az a kevéske ital amit tegnap fogyasztottam.Ezért eltűnődtem azon tegnap tényleg igent mondott Bruk a kérdésemre avagy még sem..
Gyors elkészültem és hozzá hajtottam.
-Szia édes.-nyitotta ki az ajtót.
Itt már minden megtisztult tehát ez a valóság volt és nem csak egy álom..
-Ó,szia.Hogy vagy.?
-Fogjuk rá,hogy jól.Bár úgy terveztem délig alszok,de örülök,hogy itt vagy.Kérsz forrócsokit,tudod kávé helyett.Lizzy hozott nekem kettőt.-kínált meg.
-Elfogadom.-ültem le a kanapéra.
-Akkor,gyors megyek megmelegítem.Addig Blecky szórakoztat majd.-hagyott egyedül azzal az egy szem lénnyel.
Kezdett idegesíteni,hogy a kutya csak néz és néz.Valahogy zavarban éreztem magamat,bár tudtam ez csak egy apró élőlény.
És akkor hirtelen odasomfordált elém.Én mosolyogva a fejét kezdtem simogatni,mikor éreztem valami folyik a cipőmre.Merően nézegettem az ott hagyott foltra.
-Bruk,azt hiszem a kutyád nem bír..-rázogattam a fejem.
-Miért gondolod ezt.?-kérdezte mikor a bögrét a kezembe adtam.
-Lepisilt..-mutatta a cipőmre,mire torka szakadtából elkezdett nevetni.
-Nem az,hogy nem bír,csak tudod ő megszokta,hogy mindenkitől meg kell védenie..Szóval érted..-mondta mikor már kissé lenyugodott.
-Mondtam már,hogy mennyire szeretlek.?
-Furcsa módon ez a szó,még nem hangzott el a szádból.-enyelgett.
-Akkor szeretlek,szeretlek,nagyon szeretlek.Mondtam már,hogy szeretlek.?-ismételgettem.Itt ismét elnevette magát,azonban szerintem zavarában.
-Felfogtam..-itt kicsit megállt.-Jó,én is téged.-fejezte be,mivel látta rajtam ennyivel nem elégszek be.
-Bruk/Harry..Mondhatok valamit.?-kérdeztük egyszerre.
-Persze.Előbb te.
-Nem te.
-Elmondtam Lizzynek/Louisnak,hogy együtt vagyunk.-mondtuk szintén egyszerre egy lélegzet vétellel.És mikor meghallottuk a másik mit mond talán kicsit meglepődtünk.Közös tulajdonság,egyikünk se jó titok tartó..
-Hát az úgy szép.De szerintem most nekem mennem kell interjúra.Majd benézek még,okés.?-kérdeztem majd megöleltem.
-Persze.Majd meghallgatlak..-adott egy puszit.
Kissé lapos lett..3 komi és jön a kövii.:)
Seres Patrii:Köszii,okés.:) :$
G.Tekla:Kökiii.*-* Hát kicsit várnod kellett rá.:/ <3
Varga Viki:Köszii,hát remélhetőleg így megy továbbra is.:) <3
Lia:Nagyon köszii.:)
*Bruklin szemszöge*:
Már most tudom ez lesz életem legszebb éve..Vagyis remélhetőleg..
Harryvel megbeszéltük,megpróbáljuk,de ha nem sikerül köztünk ez az egész kapcsolatos dolog akkor is barátok leszünk..Ezért is egy ideig nem fogjuk nagy dobra verni..Ha kiszivárog hagyjuk..De egy ideig ezt nem szeretném.Nem szeretnék ezernyi utálkozó üzenetet olvasni,ebbe még bele kell szoknom,és ennek még nem jött el az ideje.
-Nagyon fogsz hiányozni..-engedte el nagy nehezen Hazza a kezemet mikor hazakísért.
Hiába,nem akartam mondani neki,hogy ő is nekem nagyon de nagyon..Néha a szavaknak nincs sok jelentősége ezért csak elmosolyodtam,nálam ez a gesztus ezerszer többet ér..
A pulcsiját levettem a vállamról,mivel odaadta mert szerinte fáztam..Pedig csak egy ilyen kis textil darabkán keresztül jó volt érezni az illatát.Egy hálás tekintetet bocsátottam felé,majd nyomtam egy puszit az orcájára és bementem a koleszba.
-Mesélj,hamupipőke.!-állított le az ajtóban Lizzy.
-Miről kéne.?-pirultam el.
-Khmm..Vajon kiről.?-köhintett jelképesen.
-Ja,hát jól elvoltunk,meg ilyenek..-mosolyodtam el.
-Gyanús ez a mosoly..Volt még valami?-teljesen úgy éreztem magamat mintha a bíróságon lennék.
-Jó..Most nem játszok találgatósat..-törtem meg.-Harry és én mától vagyis tegnaptól vagy nem tudom hogy mióta mert éjféltől..Ch..De ez nem lényeg.Tehát már nem Harry és Bruklin vagyunk,hanem Harry és Bruklin együtt..De psszt..-magyaráztam el hosszasan.
-Ez komoly.?Barry együtt.?Ez,olyan szuper.!Úgy örülök nektek,sok boldogságot.!-örvendezett Lizzy.
Hát,mit mondhatok nem sok ideig bírtam ki,hogy ne mondjam el senkinek..Talán Harrynél más lesz az eset..
*Harry szemszöge*:
Még mindig Bruklin hatása alatt vagyok.Hihetetlen egy lány,képes levenni a talpamról,már attól ha rám mosolyog..Szokatlan érzés ez nálam..Hisz én nem valami Rómeó fajta voltam,eddig,ha nem Harry Styles aki egy saját történelmet érdemelt.
Mire hazaértem furcsa módon,mindenkit otthon találtam.
-Fiatalember,maga így egyedül.?-fogadott Louis az ajtóban.
-Igen,miért kivel kellene.?-kérdeztem kábulatomból rá.
-Hát nem is tudom..Talán egy körülbelül 170 centi magas,barna hosszú hajú,kék bociszemekkel megáldott Bruk nevű lánnyal.-írta le külsőre az általam imádott lányt.
-Talán vele is találkoztam kicsikét..-vakartam a tarkómat.-Vagy esetleg vele szilvesztereztem,mi közöd van neked ehhez?
-Nyugi haver,csak kérdeztem..
-Nekem ez az egész titkolózás nem megy.Bruklinnal együtt vagyunk,de ha bárkinek elmered mondani..-adtam fenyegetésül.
-Azt hittem nehezebb lesz belőled kihúzni,amúgy gratula..-veregette meg a vállam.
*Pár órával később*:
Kora reggel volt.A fejembe talán kicsit megártott az a kevéske ital amit tegnap fogyasztottam.Ezért eltűnődtem azon tegnap tényleg igent mondott Bruk a kérdésemre avagy még sem..
Gyors elkészültem és hozzá hajtottam.
-Szia édes.-nyitotta ki az ajtót.
Itt már minden megtisztult tehát ez a valóság volt és nem csak egy álom..
-Ó,szia.Hogy vagy.?
-Fogjuk rá,hogy jól.Bár úgy terveztem délig alszok,de örülök,hogy itt vagy.Kérsz forrócsokit,tudod kávé helyett.Lizzy hozott nekem kettőt.-kínált meg.
-Elfogadom.-ültem le a kanapéra.
-Akkor,gyors megyek megmelegítem.Addig Blecky szórakoztat majd.-hagyott egyedül azzal az egy szem lénnyel.
Kezdett idegesíteni,hogy a kutya csak néz és néz.Valahogy zavarban éreztem magamat,bár tudtam ez csak egy apró élőlény.
És akkor hirtelen odasomfordált elém.Én mosolyogva a fejét kezdtem simogatni,mikor éreztem valami folyik a cipőmre.Merően nézegettem az ott hagyott foltra.
-Bruk,azt hiszem a kutyád nem bír..-rázogattam a fejem.
-Miért gondolod ezt.?-kérdezte mikor a bögrét a kezembe adtam.
-Lepisilt..-mutatta a cipőmre,mire torka szakadtából elkezdett nevetni.
-Nem az,hogy nem bír,csak tudod ő megszokta,hogy mindenkitől meg kell védenie..Szóval érted..-mondta mikor már kissé lenyugodott.
-Mondtam már,hogy mennyire szeretlek.?
-Furcsa módon ez a szó,még nem hangzott el a szádból.-enyelgett.
-Akkor szeretlek,szeretlek,nagyon szeretlek.Mondtam már,hogy szeretlek.?-ismételgettem.Itt ismét elnevette magát,azonban szerintem zavarában.
-Felfogtam..-itt kicsit megállt.-Jó,én is téged.-fejezte be,mivel látta rajtam ennyivel nem elégszek be.
-Bruk/Harry..Mondhatok valamit.?-kérdeztük egyszerre.
-Persze.Előbb te.
-Nem te.
-Elmondtam Lizzynek/Louisnak,hogy együtt vagyunk.-mondtuk szintén egyszerre egy lélegzet vétellel.És mikor meghallottuk a másik mit mond talán kicsit meglepődtünk.Közös tulajdonság,egyikünk se jó titok tartó..
-Hát az úgy szép.De szerintem most nekem mennem kell interjúra.Majd benézek még,okés.?-kérdeztem majd megöleltem.
-Persze.Majd meghallgatlak..-adott egy puszit.
Kissé lapos lett..3 komi és jön a kövii.:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

