10.rész-Kérdezhetek valamit?!

Köszönöm a 12.rendszeres olvasót.:)
Takács Tünde Luca:Hát körülbelül mindig ekkora szokott lenni,de nem nevezlek hülyének xdd Óh,köszöni az író és a történet is.:D <3
Patri:Örülök.:) Ha esetleg kéne még segítség facebookon gyorsan megtalálsz és oda írhatsz.:) Nem jót linkeltél mert azzal a blogger jön ki.:/
Lia:Köszii.*-*
Réka Rozinger:Köszönöm szépen.:) <3

*Bruklin szemszöge*:
*Egy héttel később*
Mostanában minden olyan csodálatosan alakul.És bátran kimerem jelenteni boldog vagyok.Harryvel szinte minden nap találkozunk.Igazából egy nap nem telik el úgy,hogy ne lássam a helyes kis pofiját..Azonban a bűvös kérdés miszerint lennék e a barátnője még nem hangzott el a szájából.Mostanában még a műsorral is sokat foglalkozok.Mivel ugye én csak egy beugró lettem volna,de Jessienek az egyik próbán kificamodott a bokája ezért most én helyettesítem,Júlia szerepét.Ami alap járatból jó,de van benne egy csókos jelenet amit nem szívesen csinálnék Conorral..De hát valahogy majd ez a probléma is megoldódik.
Csak fel le járkáltam a szobámba..
-Bruklin,hamarosan le kéne menni a végső simításokra.-mondta Lizzy aki már erre magára kapta a kabátját.
-Nyugodtan menj,hamarosan én is követlek..-feleletem hatására csak egyet vállat rántott majd kisétált az ajtón.
Az éjszakai szekrényemhez sétáltam.A fiókom legmélyéről egy régi,képet kotorásztam elő.
A fotó olyan 3 éves koromba készült,mikor még együtt volt az egész családom..
Anya és apa itt még olyan boldognak tűntek együtt,nem tudom mi történhetett később..
És az utóbbi személyre tekintve valahogy furcsa érzésem lett mintha nem is olyan rég láttam volna,de hisz ez lehetetlen..
E pillanatot a telefonom villogása és rezgése zavarta meg.
-Üzenetem jött.Nah vajon kitől.?-tettem fel a kérdést,majd rögtön meg is néztem.
     
"Nagyon sok sikert kívánok.:)Remélem a sikerek hada után se felejtkezel el a te első számú rajongódról..:)":Harry.:*

Ezen csak elmosolyodtam,ilyenkor olyan aranyos tud lenni,talán ez az egyik apróság ami miatt beleszerettem..
Végül is leballagtam a színházba,ahol már az esti előadásra készültek.
-Kéz és lábtörést..-mondta Jessie,mikor megveregette a vállam.Úgy éreztem ő ezt komolyan is gondolta.
Csak álltam és bambultam.Tudtam,hogy ha fel megyek arra a színpadra egy hamar nem jutok le.
-Bruklin,fel.!-ordította a dráma tanárnőm, Mrs.Parker.
Egy kis résnyire elhúzta nekem a függönyt,amin kilépve emberek hadának bámulása várt.A tömegből rögtön kiszúrtam Harryt aki arcán széles mosllyt ült és anyát,akinek a látogatása kissé meglepett ám de örültem.Innentől kezdve már rendesen bele tudtam élni magam a szerepembe.Ám de vártam,hogy vége legyen és azokkal lehessek akiket a világon a legjobban szeretek.Mikor az a bizonyos jelenet következett Conor odalépett hozzám és lágyan megcsókolt.Csókja édes és kedves volt azonban számomra semmit nem jelentett.Nem úgy mint az a bizonyos első avagy Harryé.Mikor egyszer Hazzára pillantottam az arcán egy kis féltékenységet vettem észre.Ami nem tudom,hogy természetes e ez esetben.Mikor már csak az utolsó felvonás volt hátra elragadott engem is az a bizonyos kérdés,vajon értem is képes lenne e valaki meghalni.Ennek tüneteibe vetettem végső búcsút az élettől a méreg hatására,persze csak a történetbe.A valóságba visszatérve őrjöngő tapsvihar fogadott.Anya kezében csak kattogott egyfolytában a fényképezőgép.
-Menj már le hozzá,nézd mennyire vár.-rázogatta a hajolgatás közepette a kezemet Conor.A napokba rájöttem,hogy nem is rossz ember.Csak mi egyszerűen együtt nem illettünk össze.A tanácsára lerohantam a színpadról,azonban Harry eléréséhez rögtön egy akadályba ütköztem.
-Egyszerűen remekül játszottál mint egy igazi művész.-érkezett a kritika.
-Köszönöm.És sajnálom,hogy a lánya nem szerepelhetett..-mondtam mivel mint már egyszer Jessie apjába ütköztem.Szintén elkapott az a a bizonyos de ja vu érzés.Utoljára akkor éreztem így mikor azt a képet nézegettem a műsor előtt.Azonban nem törődvén ezzel most már akadálymentesen haladtam előre fele majd elértem Harryhez az én fürtöcskémhez.
-Nah,kivel találkozhatok itt szerény köreimben.?-kérdezte mosolyogva.
-Hihi.Hol írhatom alá.?Örülök,hogy eljöttél.
-Ki nem hagytam volna,egyszerűen fenomenális volt bár volt egy rész ami nem annyira nyerte el a tetszésemet..
-Mégis melyik.?-érdeklődtem.
-Hát az a szájra smacis..-fejezte ki kissé féltékenyen magát.
-Mi ez a féltékenykedés,te.?-vágtam a fejéhez.

-Ezt még magam se tudom..Bruklin kérdezhetek valamit.?-terelte komolyabbá a témát majd bekövetkezett az a pár perces csend a kérdése előtt...

Sajnálom,hogy ilyen sokára és ilyen rövid rész jött,de telóról írtam és ott nehéz,azért remélem beéritek egy kis időre ezzel magatokat.:D :*

9.rész-Én mint Júlia..

Azért az én szemembe az nagy szám,hogy a 9.résznél már 11.rendszeres olvasóm van..Köszönöm nektek.:)
Takács Tünde Luca:Én pedig szeretem a drámákat írni.:)
Panna Balogh:Életed legnagyobb gondja legyen..Amúgy átírtam.
Soós Zsófia:Kösziii.:DD
Patrii:Majd egyszer csak sikerül kettőjüknek.:) Nem,eddig ezzel együtt van 9 rész.:) És köszii az összes komidat.:) <3

*Bruklin szemszöge*:
-Hallo,tessék.Van ott valaki?!-ismégelgette a telefon beli hang.
Remegve esett ki a készülék a kezemből.Hirtelen egy világ omlott össze bennem.2 srác között vergődtem,erre tessék egyiknek se kellek..De hát mire is számítottam az egyik a kosárcsapat kapityánya a másik pedig világszerte híres énekes.Nem én hanem a szemei és ajkai tehettek róla,hogy beleszerettem Harrybe.Igen megszerettem jobban mint egy szimpla barátot,és ezt még saját magamnak is féltem bevallani.Hisz ő és én egyenlőek vagyunk a lehetetlennel..
Egyetlen személy aki erről mindent tudott,mert ő az akiben 100%-ig meg tudok bízni és az Blecky.Lehet,hogy nem szokott semmit mondani,de nekem az a hallgatás jelenti a legjobb tanácsokat.Már nem sírtam.Miért sírtam volna,ártott nekem valaki is?!Csupán a sors megpróbált még 1 esélyt adni a boldogsághoz amivel én nem éltem,tehát így jártam.E gondolatok közepette álomba szenderültem.

*Másnap*:

Kora reggel a friss ködbe kissé kómásan rohantam ki a postaládához.Egy levelet találtam benne ami nekem volt címezve.Mielőtt elolvastam volna,gondoltam megnézem a szereplőválogatás eredményét.Sokként ért a látvány és ha lett volna még a szemüvegemet is felvettem volna mikor azt olvastam  beválogattak Júlia szerepére.Akivel persze osztoznom kell a szerepen az Jessie.Mondhatni,ki más is lenne.A férfi főszereplő,vagyis Rómeó az Conor és egy másik gólya.Mivel ugye kell egy beugró is.Idegesen száguldottam fel a szobámba.

-Te ez a válogatásos izé most komoly.?l-kérdeztem Lizzytől mikor bevágtam magam mögött az ajtót.

-Igen és gratulálok.Én pedig majd leszek az óvó,védő dajkát.-mesélte.

Már csak egyben bíztam abba,hogy az a bizonyos levél majd felvidít.Felbontottam majd az arcomon megjelentek azok a bizonyos öröm gödröcskék.Mivel ezt volt a papírra vésve:

"Ha máshogy nem megy hát így kérdem meg.Lenne kedved találkozni?Ha igen,akkor 6-ra legyél a szokásos helyünkön.
Uí.:Harry voltam."
Rögtön tudtam mit kell csinálnom és mégis mit is akarok..

*Pár órával később*:
Nem sok időt töltöttem a ruha kiválasztásával,mivel ilyen vagyok ilyen a stílusom és ezen egyetlen egy srác kedvéért sem fogok változtatni..Magassarkút meg ilyen picsa szoknyát pedig életemben nem vennék fel..Ezért is e mellett döntöttem.:

Majd elindultam a park felé mivel a "szokásos helyünk" szóból azt tudtam kikövetkeztetni,hogy oda kell mennem.És lám igazam volt,Harry ott ült az egyik padon.
Lassan odaballagtam hozzá,majd szótlanul leültem mellé.
Mikor észrevett a gyomromban ezerrel repkedtek a pillangók.
-Szia..-motyogtam oda hozzá.
-Szia.Már azt hittem nem is jössz..

*Harry szemszöge*:
Szinte már biztos voltam,hogy nem fog eljönni Bruklin,de mikor észrevettem,hogy mellettem ül,akkor nagyon meglepődtem ám de örültem.
A köszönés után egy ideig csak ültünk szótlanul és mikor azt vettük észre,hogy egymásra tekingetünk elmosolyodtunk.
-És,hogy vagy.?-törtem meg a csendet.
-Most már remekül.És te.?
-Jól..Mért eddig volt valami baj.?-innentől kezdve egy csendes perc nem történt.
-Hát,képzeld el szerepelni fogok egy musicalbe.Most képzeld el,hogy én fogom játszani Júliát a Rómeó és Júliából..-nézett rám nagy szemekkel.
-Nah,erre majd kíváncsi leszek és majd az első sorban tapsikolok egész végig.A végén még aláírást is kérek.-magyaráztam a hülyeségeimet,mire vállon vágott és elnevette magát.
-Jujj,ezt fejezd már be.Azért ennyire rossz nem lehetek,mint ahogy te is magyarázol..
-Nem,te a valóéletben is csodálatosan játszod Júliát..-a mondatom magyarázatát nem fejtettem ki neki.
-Ezt,hogy érted.?-kérdezte kissé rekedt hangon.
-Hát,biztos sok srác benned látja.
-Én nem tudok róla.-érkezett a válasz,azonban ettől kezdve nem tekintett rám,csak a földet bámulta.
Nem akartam mondani,hogy én azonban tudok egy srácról aki így érez iránta és az jó magam lennék.Inkább magamba tartottam és egyszer talán sikerül eldadognom neki ezt a rövidke kis mondatot..
-Akkor majd holnap rakatok félre neked jegyet.Persze,csak ha tényleg komolyan gondoltad,hogy eljönnél.?-mondta.
-Én mindent komolyan gondolok amit kimondok.Már most én vagyok a legnagyobb rajongod..-egymásra nevettünk.
Majd mivel még a szövegét kellett tanulnia elindultunk vissza a kollégium felé.
A kezemet himbálóztattam felé aminek az lett a vége,hogy az ő és én tenyerem összeért..
-Örülök,hogy találkozhattunk..Majd akkor üzenek információt..
A kezemet szét tártam,mire vette a célzást és mosolyogva oda jött hozzám megölelni.
Mikor elváltunk már indult befelé azonban nekem még volt egy kérdésem feléje.
-Ugye,a te szemedben ez randinak számított ami most köztünk volt az elmúlt órában,vagyis érted.?-kérdeztem mire rám mosolygott és bólintott egyet a fejével...

8.rész-Bonyolult szerelmi szálak..

Wháó,9 rendszeres olvasó.:D Imádlak titeket <3 :**
Takács Tünde Luca:Kösziii.:D
Réka Rozinger:Ez lenne az.:)

*Harry szemszöge*:
Csak hosszas idő múlva tolt el magától.
-Bocsi nem tudom mi ütött belém..-kezdtem mentegetőzésbe.-Gondolom,most annak örülnél a legjobban ha elmennék.-mondtam azonban semmi válasz nem érkezett ezért igennek véltem.
Hazamentem és idegesen rohantam fel a szobámba.
-Hé,haver mi történt veled?!-kérdezte Louis.
-Az,hogy egy idióta vagyok,az történt..
-Vagyis.?-folytatta a kérdezgetést.
-A legrosszabb állapotában rámásztam egy lányra az..
-Aha,szóval Bruk..Hívd el egy randira aztán meglátod mit válaszol.-ajánlotta Louis.
-Mi.?Miért hívnám?Ő csak egy haver..-a fejembe azért átgondoltam Louis.
-Te tudod.De azért szerintem biztos,hogy több annál..
Igazából még jó magam se tudom,mit érzek iránta,ezért is nem akartam mondani semmi olyat ami erre célozgatna.
Csak ültem és mit csináltam volna ültem.Ezek után azonban változás történt mivel a kezembe vettem a laptopomat..Nem tudom miért de felléptem facebookra,és hát szerencsémre avagy balszerencsémre de ismét fenn volt Bruklin.
-Ráírjak,ne írjak?!-kérdezgette magamtól a körmömet rágva.
Végül is az első mellett döntöttem.:

Harry Styles: Szia.:)                                                                                                      18:10

Bruklin Clark: Hello.:) Mizu.?                                                                                       18:12

Harry Styles:  Amúgy semmi olyan érdekes.És ott.?                                                         18:16

Bruklin Clark: Itt sincs több,az unalomnál..De várj kívánni kell 18:18 van.*-*                   18:18                                                                                        

Harry Styles: Na és mit kívántál.?                                                                                  18:19

Bruklin Clark: Az titok.*-* Ha elmondom nem fog beteljesülni.:)                                      18:21

Harry Styles:Hát igen,amúgy akkor nem szokás kívánni,nem de.?:o Amúgy meg kéne beszélni a mai nap történteket...                                                                                                      18:22

Bruklin Clark:Nálam szokás.:) Szerintem nem kell meg beszélni.Ami történt megtörtént..   18:24

Harry Styles:De nekem sokat jelentett..És megszeretném kérdezni hajlandó lennél -e eljönni velem egy első randira.?                                                                                                           18:25

Bruklin Clark:Szia,mennem kell.:)                                                                                  18:25
****
És minden itt kezdődött egy meg nem látott üzenetnél...

*1 héttel később*:

*Bruklin szemszöge*:
-Tudod egy dolgot nem értek..Nem is olyan régen még annyira de annyira jóba voltál a te kis Harryddel most pedig már beszélni se beszéltek..-értetlenkedett Lizzy.
-Hát,ugye mikor utoljára beszéltünk annyi volt,hogy mondta,hogy meg kéne beszélnünk a történteket de nekem valaki miatt,vagyis miattad,le kellett lépnem..Amúgy nem az én Harrym.De siessünk már mert még el késünk életem első egyetemi napjáról.
-Sietek én sietek.-mondta majd futásnak iramodtunk,hogy leérjünk az aulába egy úgy nevezett évnyitóra,amit már kora reggel megtartanak.
Kissé se volt unalmas..Arra szorgalmazott minket az igazgató,hogy mivel ez egy dráma szakos iskola,jelentkezzünk az őszi musicalbe.
-Jelentkezel.?-kérdeztem Lizzyt mire bemondták,hogy a meghallgatásra muszáj elmenni mivel ez is beletartozik az órák számába.
-Nah,megkaptad a választ..-nézett rám Lizzy.

*Másnap*:
Már reggel korán fel kellett kelnem a kutyasétáltatás és a musical válogatás miatt.
-Szia Lizzy megjöttünk.!-ordítottam.
Mikor be léptem az ajtón fura dolog fogadott.Harry ott ült a konyhába és gondolom rám várt.
-Hát,szia.-köszöntem oda.
-Szia.Régen láttalak aztán gondoltam hozok egy kis reggelit és meglátogatlak.-magyarázta el,mire én csak elmosolyodtam.

-Örülök neki.-mondtam.-Bocsi,hogy mikor beszéltünk csak úgy leléptem gépről de mennem kellett.
-Ja,nem baj.De legalább annyit mondhattál volna például,hogy bocs de nem mert..-nem értettem miről beszél.
-Figyelj nem értelek.Mégis mire kellett volna válaszolnom??-értetlenkedtem.
-Hát amit kérdeztem.Vagy te nem is olvastad?Bocsi,akkor inkább ezt hagyom.-kezdtem felfogni,hogy valami levélről van szó.
-Uh,órám lenne mindjárt.Szóval nekem mennem kéne.-hátráltam ki a téma alól.
Harry elment igen el.Legszívesebben végig cirongattam volna és nem is engedtem engedtem volna el azonban ő elment és nem tudom mikor látom legközelebb..
Lementem az aulába,mégis csak elmegyek egyszer aztán nem válogatnak be és isten veled előadás..
Örömömre a kedvenc "párosom" is ott volt Conor és Jessie..
Conoron többször láttam,hogy beszélni akar velem de inkább én hanyagoltam a tekintetét.
Pont a hangulatomhoz illő a műsor ami nem más mint a :Rómeó és Júlia.
-Remek..-dörmögtem magamban.
Egy rövidke szöveget kellett felolvasnia mindenkinek majd mehettünk is,azonban azt a hosszú sort kivárni nem volt  valami boldogság..Másnap már kinn lesz a suli pala tábláján kit válogattak be és milyen szerepre.
Mikor végre hazaértem mivel már nagyon kíváncsi voltam mégis miről beszél Hazza,elővettem a laptopom elkezdtem
visszaolvasni a beszélgetésünket.
-OMG,elhívott randizni én pedig nem válaszoltam neki.!Hogy én mekkora egy idióta vagyok.!-dühöngtem magamba.A telefonom után nyúltam,hogy felhívjam.A telefon kicsöngött és nem sok idő múlva valaki bele is szólt,azonban az a hang nem Harryé volt hanem egy nőé...

7.rész-Ha nincs ő jön más..

Takács Tünde Luca:Kösziii.:) <3 *-*
Dinaa L:Köszii a komid.:D Hát végül is mégis mára hoztam.:)

*Bruklin szemszöge*:
Egész éjszaka a Conortól és Harrytől kapott csókon járt az eszem.Bár be kell vallanom az utóbbi valahogy különlegesebb volt,de mindegy mivel Hazza életében az nem számított semmit.Sajnos..Vagy talán örülnöm kéne neki?!
Felpattantam és átrohantam Conorhoz.Úgy éreztem szükséges,hogy átöleljen.
Mikor kinyitotta az ajtót rögtön beszaladtam a szobájába,bár lehet nem kellett volna.
-Bruk.?-kérdezte kissé idegesen mikor kinyitotta az ajtót.
-Igen,én..Tudom mit akarok,szóval most kell beszélnünk,míg biztos vagyok benne..-hadartam el majd a szobája felé vettem az irányt.
-Oda ne menj be,inkább itt beszéljünk.!-ugrott az ajtó elé azonban kissé volt már.
-Mégis m..-akartam kérdezni,azonban a látványtól rögtön elakadtam.Jessie volt a szobájában,inkább nem firtatom hogyan.
A szememből záporszerűen kezdtek hullani a könnyek..Lizzy megmondta mi fog történni.Hogy lehettem olyan hülye,hogy azt hittem most más lesz?!
-Kérlek hallgass meg..-rohant utánam.
-Nem,nincs szükség rá..Mindent értek magamtól is..-vágtam be előtte az ajtót.
Lehuppantam az ágyra és csak szótlanul feküdtem.Már a síráshoz sem volt erőm.
Fél óra múlva ajtó csöngetést hallottam.Azt hittem Conor jött vissza magyarázkodni,ezért csak folytattam az előbbi tevékenységem.Azonban később meguntam a csöngetést.
-Nem megmondtam,hogy hagyj békén.!-ordítottam azonban mikor kinyitottam az ajtót,rájöttem Harry állt az ajtóban.
-Nem tudtam róla,hogy utálsz.
-Bocsi,nem neked szántam..
-Valahogy gondoltam.De most szépen mond el mi történt..-fogta meg a kezem majd beengedtem a házba.
 -Miért ilyen az élet.? Gyűlölöm a szerelmet.-borultam az öleibe.
-Mi történt,hogy így gondolod?Arról a fiúról van szó akiről már meséltél.?
-Igen..Soha nem volt szerencsém a fiúknál.Az egyik elhagyott a másik megcsalt a harmadik pedig általában mielőtt összejöttük volna elhagyott..-meséltem el az "átkomat".
-Biztos vagyok benne,hogy hamarosan jön valaki aki megtöri ezt a sort..-próbált megnyugtatni.Azonban erre csak még idegesebb lettem.
Igen lehetséges,hogy nem is éreztem semmit Conor iránt csak menekülni akartam valami elől,ami lehet nem is létezik..

*Harry szemszöge*:
Rossz volt így látni Bruklint. Összetörve és szomorúan.Legrosszabb mégis az volt,mikor azt mondogatta,hogy utálja a szerelmet.
-Ha te mondod biztos így van.De én azonban már nem keresem..-mondta,már kissé jobban.
A fejét az ölembe hajtotta én pedig a haját kezdtem simogatni.Kis idő múlva azt vettem észre,hogy elaludt a karjaimban.
-Bruk megjöttem és képzeld,még be is vásároltam.Ühm,zavarok.?-lepődött meg kissé szerintem Lizzy.
-Nem,végül is,te lakásod.Meg teszed,hogy vigyázol rá.?Majd még később benézek mond meg neki ha felébred,szia..-rohantam el.
Azon gondolkoztam mégis mit tegyek,hogy Bruk felviduljon.Elmentem egy játékboltba majd kis idő múlva vissza Bruklinékhoz.
-Szia,Lizzy mondta,hogy el kellett menned..-nyitotta ki az ajtót.
-Hát igen.Ezt pedig neked hoztam.-nyomtam a kezébe egy plüss majmot.

-Wáóó,köszi.Szóval szerinted hasonlítok egy majomra,vagy mégis miért kaptam.?-nevette el magát.
-Csak szeretném,hogy boldog legyél..-mosolyodtam el.
-Mért vagy ennyire jó hozzám.?-kérdezte.
-Mert megörülök érted..-mondtam majd elvesztettem a fejemet és megcsókoltam..

6.rész-Elcsattant pár csók..

Istenem,istenem 8 rendszeres olvasó *-* Imádlak titeket.:** <3
Takács Tünde Luca:Köszii <3 Itt lenne a köv rész *-*
Dinaa L:Hát akkor megpróbálom mindig ilyen hamar hozni a részt.Köszi a komit.:D

*Bruklin szemszöge*:
Egész végig csak az ágyon feküdtem és a tegnap eseményeken elmélkedtem.Mégis csak nem akárki mutatta be nekem a várost...De ott van Conor is.És nem tudom mit gondoljak most róla.Ezeken töprengtem mikor arra lettem figyelmes,hogy egy ideje már csörög a telefonon.Gyors kivettem a helyéről és beleszóltam.:
-Szia.!-szóltam bele azonban az elején már megkuksiztam ki is hív.
-Szia,Harry vagyok.Csak azért hívlak,hogy nem lenne kedved esetleg egy kicsit sétálni.?
-Okés.Mikor és hol találkozunk.?
-Mint tegnap a kolesz előtt.?És mondjuk fél óra múlva?
-Szuper.Ha valami közbe jönne,nyugodtan hívj.Szia.
-Szia.
***
-Már megint találkoztok?Hogy,mi lesz ebből még..-sóhajtott a végén egyet Lizzy.
-Mi az,hogy megint.?Amúgy semmi nem lesz köztem és Harold között..
Átöltöztem egy normálisabb ruhába,azonban nem egy nagyon csili-vilibe..

-Bocsi,késtem?!-kérdeztem mikor lefutottam az egyetem elé.

-Nem,én jöttem korán.Indulhatunk?-nyugtatott meg Harry.

A szokásosa Hyde park felé vettük az irányt.

Egy kisebb csoport jött oda hozzánk vagyis Hazzához aláírást,közös képet stb..kérni.

-Milyen érzés ismertnek lenni.?-kérdeztem mikor az emberek már elvonultak.

-Jó is meg rossz is..Jó érzés,hogy ennyien szeretnek meg minden.De sok dologban viszont nem.Ilyen például a barátság és a szerelem..-érkezett a válasz.

-Megértelek..

-Tudod mit.Bemutatlak a srácoknak.Mit szólsz hozzá.?-kérdezte,mire a mosolyomat igennek vette és a házuk felé vettük az irányt.

Nagyon izgatott voltam mégis valamennyit számítok neki ha elvisz bemutatni a 4 legjobb barátjának.Akik jelen esetben Louis,Niall,Zayn és Liam.
-Sziasztok.-mondtam kissé halkan mikor beléptem a házba.
-Óh,hello..-érkezett Liamtől.
-A pizzafutár az?!Mondjátok,hogy a pizzám érkezett.!-lépett ki a konyhából Niall.
-Nem igazán mondanám magamat egy pizzafutárnak,egy pizzának meg még úgy sem.-nevettem el magamat.
-Hogy kit látnak szemeim.Harold,azért szólhattál volna,hogy haza hozol egy csajt,és nem hirtelen kéne megtudnom,hogy megcsalsz.-vette kezdetét egy Larry Stylinsonos jelenet,amit Louis kezdett el.
-Bruklin vagyok de szólítsatok csak Bruknak..-mondtam mosolyogva,amire azt láttam,hogy az utolsóként érkező fiúnak,Zaynek felcsillant a szeme.
-Megbeszélés.!-ordította el magát,mire az összes fiú körülötte termett.
Én pedig egy lépést hátráltam,nehogy megzavarjam a titkos megbeszélést.
-Ő az a lány aki miatt kölcsön kérted Hatchit.?-kérdezte Zayn gondolom Hazzától.
-Akkor este jössz te is a buliba.?Nélküled nem megyünk sehova..-mondta Liam.
-Tudjátok,hogy ott lesz Sophie is és nem szeretnék vele újra találkozni..-mondta Harry.
-Hívd el Brukot is,és akkor majd feléd se fog tekinteni a csaj..-vetette fel az ötletet Zayn.
-Ühmm,bocsi,hogy közbe szólok..Csak gondoltam szólok,hogy mindent hallok.De csak folytassátok a beszélgetést.-vágtam közbe.
-Rendben akkor már tudod és meg is beszéltük.7-re megyünk érted..-mondta Zayn,mire Harryre néztem akin azt vettem észre,hogy kissé elpirult.
Hát nem volt választásom haza mentem és gondoltam ha már mennem kell felveszek valami normálisabb,és csajosabb ruhát.

-Istenem.Csak el ne essek ebbe a cipőbe..-bújtam bele a magassarkúmba.

Csöngetést hittem azt hittem a fiúk ezért rögtön rohantam az ajtó felé.

-Szia Conor.-nyitottam ki kissé meglepődve az ajtót.

Nem köszönt hanem magához húzott és megcsókolt.Nem értettem a viselkedését.

-Ebből esetleg könnyebb lesz eldöntened mit akarsz..-mondta majd megint egyedül hagyott.

Még bizonytalanabb lettem vele kapcsolatban mint eddig voltam.

Még mindig a sokk hatása alatt voltam mikor megjöttek értem azok akiket igazából vártam.

Harry jött csak felértem a többiek lenn a kocsiban vártak minket.

Oda értünk egy eléggé tágas,szórakozóhelyre.

-Harry ki az a Sophie és miért nem akarsz találkozni vele.?-kérdeztem,mire egy italt nyomott a kezembe.
-Egy lány..Még régebben a srácok összeakartak vele hozni.Aztán elmentünk egyszer moziba és azóta le se száll rólam.De kellett emlegetni.Ott az a lány az a sorba és már erre fele tart.Bruk csinálj már valamit..-kért meg rá.
-De mégis mit.?-kérdeztem azonban már nem volt idő arra,hogy megérkezzen a válasz.Mivel Harry lépett és megcsókolt.Mire Sophie irányt változtatott.
Az est hátralévő részében próbáltam kerülni Harryt és szerintem ő is engem.Már eléggé későre járt az idő mikor bemondták,hogy az utolsó szám következik,ami egy lassúzós.
-Szabad egy táncra,kisasszony.?-kérdezte Hazza mire a kezemet nyújtottam feléje.
A táncparkettre mentünk és megtörtént életem legcsodálatosabb egyben legkínosabb 3 perce is..
-Köszönöm amit tettél értem és bocsi nem tudtam máshogy cselekedni..-súgta a fülembe a tánc közben.
-Semmiség legalább megtudtam hálálni amit értem tettél.És úgy is nem jelentett egyikünknek se semmit az a csók,még beszélni se kell róla..-súgtam vissza a választ..
Utána hazavittek..
-Sziasztok.Örülök,hogy veletek mehettem,nagyon jól éreztem magamat..-mondtam azonban már gyors szerettem volna távozni.
-Mi is veled.Főleg te,ugye Harry?!-mondta Niall.Azt a Harrys részt nem annyira értettem de inkább hagytam.
-Holnap ráérsz.?-kérdezte végül Hazza.
-Majd megbeszéljük..-mondtam majd becsuktam a kocsi ajtaját.
Elballagtam a liftig ahol megnyomtam a gombot.Előre tekintés nélkül mentem csak előre,aminek az lett a vége,hogy neki mentem valakinek.
-Bocsánat,nem figyeltem..-kértem elnézést egy negyvenes éveiben járó férfitól.
-Semmi baj.A lányomat keresem.Tudnál nekem segíteni.?-kérdezte.
-Attól függ ki a lánya..
-Jessie Duncan.-meglepődtem a név hallatán.
-70-es szoba.De jöjjön megmutatom,mivel pont a szomszédba lakok..-kísértem el..Valami fura érzés keringett bennem mikor nekimentem és mikor beszéltünk.De abba a percbe ez nem nagyon érdekelt.
Szép,csendesen berontottam a házba,mivel azt hittem Lizzy alszik.Azonban tévedtem.
-Mi történt,hogy ennyire elszomorodtál.?-érdeklődött.
-Hát mondhatni semmi,csak Harry lesmárolt.-mondtam egyhangúan,azonban belül a szívem hevesen vert -e mondat kimondásánál.
-Mi-mi.?És-és,hogy csókol.?-hát neki rögtön ez volt az első kérdése.
-Hazudjak vagy mondjak igazat.?Csodálatosan egyszerűen istenien..-csúszott ki a számon..
Nem tudom mi történik velem mostanság.De egy biztos,az életem kerekestül felfordult...

Szokásos komik után hozom a részt.:) Azonban lehet nem tudom,olyan hamar hozni a következőt.:/

5.rész-Megszerettem Londont és valaki mást is..

Még csak az 5.résznél tartok de már van 7 rendszeres olvasóm és rendszeres kommentjeim..:D Annyire,de annyira köszönöm nektek ezt <3

Takács Tünde Luca:Köszii a komid <3
Boglárka Dóda:Hát ez lenne a kövi rész,remélem tetszik.:) Köszii :3
Dinaa L:Jajj,köszönöm <3 Remélem nálad ez hamarnak számít *-*

*Bruklin szemszöge*:
 Tegnap nagyon jól éreztem magamat még abba a kevés időbe is amit Harryvel töltöttem.Képes volt kissé felvidítani.Azonban volt egy pillanat mikor megrémültem és úgy döntöttem inkább lelépek.Gyorsan cselekedtem nem volt választási jogom..
Úgy döntöttem fellépek facebookra,megnézni mi is történik mostanság az interneten.

Várt pár üzenet,értesítés és ismerősnek jelölés..Egyik se volt az az érdekbe feszülő.Körülbelül az összes anyától érkezett.Nem elég,hogy telefonon is állandóan zaklat de még itt is...Nagy kérdést,hogy tanulta meg használni a számítógépet?!Eddig még bekapcsolni se tudta..De mindegy szeretlek ám anya.! <3
Már ki akartam jelentkezni mikor azt láttam,hogy valaki ismerősnek jelölt.
Mikor megláttam mégis kijelölt be,tátva maradt a szám.
Harry Styles..-Rögön rá mentem,hogy ismerem.
Mire felkattant az ablak,hogy valaki írt.Szintúgy tőle érkezett az üzenet.
Másolom a beszélgetésünket.:

Harry Styles:Szia.! :)

Bruklin Clark:Szia.:)

Harry Styles:Mizu.?

Bruklin Clark:Semmi különös.És ott.? :$

Harry Styles:Itt se semmi..:p

Megrémültem,hogy ennyi volt a beszélgetésünk és nem ír már mást.Szerencsére kellemesen csalódtam.

Harry Styles:Tegnap olyan hirtelen eltűntél..Na,és,hogy tetszik eddig London.? :D

Bruklin Clark:Igen,bocsii.:// Hát eddig a Hyde parkon és a Starbuckson kívül nem nagyon jutottam el máshova.:(

Harry Styles:Az nagy kár,pedig London csodálatos város..:) Esetleg szeretnéd,hogy körbe kalauzoljalak.?

Bruklin Clark:Az szupii lene :$ Persze,csak ha te is szeretnél.:3

Harry Styles:Akkor felhívlak mobilon és ott megbeszéljük. Okés.? :)

Bruklin Clark:Oksii.*-* Addig is sziaa.:**

Harry Styles:Szia.:* <3

A végén kissé meglepődtem.. "<3" ??!
És amint mondta is megcsörrent a telefonom.
-Hallo,tessék.?-szóltam bele szokásomhoz híven,mintha nem tudnám ki az.
-Szia,Harry vagyok.Akkor mondjuk mikor lenne neked jó.?-kérdezte.
-Nekem,bármikor..Úgy is egész nap csak itthon ülnék.
-Akkor ha mondjuk 1 óra múlva megyek érted az jó lenne.?
-Az remek.Megadom a címem,okés.?
-Persze.Mondhatod is,itt egy papír nálam,jegyzetelem.

Bediktáltam a címet,elköszöntük majd rögtön készülődni kezdtem,amibe a végére Lizzy is segített.
-Mégis,hova készülsz.?-érdeklődött.
-Hát,egy város nézegető körútra.-válaszoltam mikor épp a hajamat vasaltam ki.
-Jujj,és mégis kivel.?-kezdett bele a jujjogásba.
Elmeséltem neki a sztorit,majd összerakott nekem valami ruha összeállítást,ő neki ez csak jobban megy.
-Lizzy,nem a sarokra megyek,hanem a városba körbenézni..-mondtam dühösen mire megláttam mégis mibe akarja,hogy menjek.
Mivel már eléggé kifogyóban voltam az időben ezért gyors felkaptam magamra a jól bevált tornacipőt,rövidnadrágot és a többit.:

-Majd jövök.-léptem ki az ajtóból.

-Nem,úgy volt,hogy jön érted.?-kérdezte Lizzy.

-De,de gondoltam ki megyek az egyetem elé,és ott várom majd.-mondtam majd becsukva hagytam mögöttem az ajtót.

Kinn vártam,vártam mikor Conor lépett ki a kollégium ajtaján.

-Huu,szia.-köszöntem elsőnek,mivel nem voltam benne biztos,hogy ha én nem lépek ő fog.

-Hello.!-köszönt végül is.

-Figyelj,mondanom kell valamit..-mondtam azonban a szavamba vágott.

-Nem,nem kell magyarázkodni.Hülye voltam mikor azt hittem esetleg lehet köztünk valami..

-De,nem erről van szó..Most ez lehet ciki,de nagyon fáradt voltam és elaludtam.-fejeztem be a mondanivalómat.

-Értem,értem..Gondold át ezt az egészet,és majd valamikor meglátogatlak,mert most mennem kell edzésre..-hagyott ott..De mégis mit kell átgondolnom?!Ezen gondolkoztam mikor azt éreztem hátulról valaki megérintett.Nagyon megrémültem de hirtelen megfordultam.Harry állt velem szembe,és csak pár centi választott el minket..Egy ideig úgy álltunk majd hátra ugrottam egyet.

-Akkor indulhatunk mester.?-kérdeztem miközben egy nagyot nyeltem.

-Persze..Úgy terveztem elmegyünk London Eye,Big Ben,Nando's,aztán majd meglátjuk még..-sorolta fel.

-Csodás..-mondtam mosolyogva majd elindultunk.
Első utunk a Big Benhez vezetett.

*Harry szemszöge*:
-Jujj,ez csodálatos..-szállt ki Bruklin a kocsiból tátott szájjal.

-Igen az.
-Várjunk csak a Big Bennél vagyunk,valamit gyors el kell intéznem.!-futott be a már jól ismer piros telefonfülkébe.
Utána siettem azonban csak ennyit hallottam a beszélgetésből.
-Na ki vagyok és honnan telefonálok?!
*****
-Ki más lenne mint én,te majom.!És nehogy elkezdj nekem eső erdőzni.!
*****
-Haha..Hát eddig nagyon tetszik a város,egyszer majd eljöhetnétek hozzám.
*****
-Majd megbeszéljük.!Szeretlek ám te kis hülye.Majd a többieknek is add át,hogy puszilom őket.!
*****
-Sziaa.!
*****
Mikor befejezte a telefonálást.kilépett a fülkéből hozzám.
-Kivel beszéltél.?-érdeklődtem.
-Justinnal.Ja,te nem ismered.Az egyik barátommal,megbeszéltük,hogy ha eljutok ide,akkor fel hívom ebből a bűvös piros fülkéből..-mesélte el.
Egy ideig még mászkálunk a környéken majd elindultunk a London Eye felé.

-Ez nagyobb mint gondoltam..Fényképezz,fényképezz le vele.!-mutogatott az óriáskerék felé.
Pár "csíz" után jegyet váltottunk és beléptünk az egyik fülkébe.
-Istenem,sose jártam még ilyen magasban..-nézegetett lefelé a földre.
-Még csak nem rég indultunk el.!Majd akkor mond ezt mikor már felértünk a tetejére.
Nem válaszolt,csak mosolygott.Egész kör alatt csak nézett ki a nagy világba.
Már sokszor jártam itt,de most úgy éreztem magamat mintha három "méterrel a felhők felett" lennék.
-Megyünk még egy kört.?-kérdeztem mikor már leléphettünk a földre.
-Még szép.!-mondta mosolyogva,majd újra játszottuk a történteket.
Pár kör,után azonban már úgy döntöttünk ennyi elég lesz mára.
-Bocsi,hogy néha olyan vagyok mint egy 5 éves,mutogatok meg ilyenek csak nem vagyok ilyenekhez hozzá szokva..-mondta.
-Szeretem a kisgyerekeket,és állítólag értek is hozzájuk..-nevettük el magunkat.
-Hozzám is értesz.?-tette fel  a kérdést amit én egy kihívásnak véltem.Oda léptem hozzá és megakartam csókolni azonban láttam rajta,hogy ez neki még korai..
-Nem vagy éhes.?
-Dehogyisnem.Mindjárt éhen halok,nem tudtam,hogy az egy helyben álldogálásba ennyire meg lehet éhezni..-mondta a kezét a hasán körözgetve.
-Na,akkor GO Nando's.!-indultunk el a kocsi felé.
A Nando'sba felvették a rendelésünket,azonban nem voltam annyira szerencsés,hogy a rajongókat is megússzam.
-Mit kérsz.?-kérdeztem pár aláírás osztás után.
-Csirkeszárnyat lehet kérni csirkeszárnnyal.?-nevettük el magunkat.
-Neked meg kell ismerned Niallt..Ő is olyan mint te lányba.Vagyis szereti a hasát.-mondtam mosolyogva.
-Az a szőke,ír fiú az ugye.?Amúgy én nem szeretem,hanem imádom a hasam..-nevettük el magunkat.
Szép lassan,megkajáltunk,majd elindultunk a kollégium felé.
-Megszerettem Londont..-mondta az ajtaja előtt.
-Megértem miért.-legszívesebben azt mondtam volna,hogy én meg valami vagyis jobban mondva valaki mást szerettem meg.
-Láthatlak még valaha.?-kérdeztem.
-Persze,tudod hol találsz.És köszi,hogy bemutattad a várost,majd egyszer még meghálálom..-nyomott egy puszit az arcomra majd heves integetéssel együtt belépett a házba..
-Szívesen máskor is..-tátogtam azonban ő ezt már nem hallotta.

Szokásos komi után hozom a kövi részt.:) *-* <3

4.rész-Az újbóli találkozás.:)

Ez lenne a 4.rész.:)
Nagyon örültem az előző részhez érkezett 3 kominak.:3 És az új feliratkozóimnak is..
Takács Tünde Luca:Nem szándékozom befejezni.:)
Dinaa L.:Köszii:) <3
Zsófi Nagy:Köszi.Próbáltam minél hamarabb <3

*Bruklin szemszöge*:
Mint Lizzytől megtudtam a srác akivel  találkoztam a parkba az Harry Styles volt az One Direction együttes egyik énekese.Alap járatból hallottam már az One Directionról.Pár számuk el is nyerte a tetszésemet de azért egy nagy directionernek nem nevezném magam..
Egy ideig nem is tudtam kiverni a fejemből azokat a nagy és szép smaragd zöld szemeket..Egész végig ez lobogott előttem,ezért késő délután úgy döntöttem hamar bebújok az ágyamba lepihenni..
Egy pillanatra behunytam a szememet és mire kinyitottam azt vettem észre,hogy az egész éjszakát átaludtam.
-Lizzy mégis hány óra van?!-kérdeztem idegesen az ágyból kiugorva.
-Reggel fél 8 van.!Szóval nekem még alvás idő..-felelte morcosan.
-OMG,nem mentem ki este a suli elé..Conor biztos dühös rám,és már nem is akar megismerni..-motyogtam magamba.Remélhetőleg úgy,hogy Lizzy meg ne hallja.
Gyors felkaptam magamra valami ruha félét,és Bleckyvel indultunk is a már jól ismert Hyde park felé.
-Blecky,szerinted most mindent elrontottam?Valaha szól még hozzám?Látni,biztos látni fogom,de ajhh..-zaklattam a kérdéseimmel.Mintha azt hinném,kapok tőle rá válaszokat.
Egész addig ezt csináltam míg egy különös látványt nem vettem észre.
Egy fiú futott egy kutya után..Velem is tegnap hasonló jelenet ment végbe,ezért úgy döntöttem segítek neki..
Nem sokat kellett futnom vagyis jobban mondva semennyit mivel a kutya rögtön oda futott a Bleckyhez a fiú pedig hozzám.Rögtön felismertem..

*Harry szemszöge*:
Most biztos,azon tanakodtok vajon mégis mit keresek én abban a parkba.
A tegnapi lány akivel összefutottam,mint megtudtam tőle Brukot,az a kevés idő alatt is nagyon megkedveltem,ezért gondoltam itt viszont láthatom..Nálam ez nem nagyon szokott így lenni,ha meglátok egy csajt vagy elkérem rögtön a számát,vagy hagyom és nem látom többé.Ő nála azonban teljesen máshogy volt.

*Pár órával ezelőtt*
-Zayn add oda Hatchit.!-mondtam a háza ajtaján való bekopogás után.
-Mi van.?Hatchi egy érző lélek,nem eladó..-szorította magához a kutyát.
-Úgy értem add kölcsön egy kicsit.Leviszem sétálni és még fel se kell neked kelni..Ígérem,nem esik semmi baja..
-Rendben..De mégis miért?!Csaj van a dologba.?Huu,biztos,szedd fel gyors..-meg se várta míg reagálok hanem Hatchival együtt ki tett a házból.

*Jelen*
-Szia,nem gondoltam volna,hogy valaha találkozunk mi még.De kellemesen csalódtam..-mondta.
-Hát én se,.Csak egyik haverom elutazott és nekem kell vigyáznom erre a kis szőrmókra..-egy kis kegyes hazugság bele fér.
-Hogy te milyen segítőkész vagy.És,hogy hívják a kis picurt.?-kérdezte mosolyogva.
-Harry..-vágtam rögtön rá.
-Hihi.:$ Úgy értettem a kutyust..Téged már tudtam,hogy hogy hívnak..-mondta kissé elpirulva.
-Ja,őt Hatchinak..Mégis honnan tudtad a nevem.?-kérdeztem rá.
-Világsztár vagy,még a hülye is ismer téged..Vagyis nem mivel én nem vagyok hülye és elsőnek nem ismertelek fel,csak később mikor megláttalak a barátnőm szobájában..Vagyis nem téged hanem egy posztert amin rajta voltál..Ühm,bocsii fogalmazásban nem vagyok valami király..-mesélte el hosszasan amin elnevettük magunkat.
-Értettem..Szóval kutattál utánam.?-kérdeztem remélvén igent mond.
-Hát azt azért nem mondanám..-a válasza nem igazán érte el a tetszésemet.
Ha eddig nem ismert most megismer,gondoltam magamban.
-Nem jössz el velem ide a Starbucksba.?-kérdeztem remélhetőleg egy első randi kíséretének.
Erre ő csak bambult ki a fejéből.
-Nem rég jöttem Londonba,nem nagyon ismerek ilyen helyeket,de azért szívesen elmegyek veled bármi is az..-mondta.
-Nem angol vagy.?Amúgy ezt észre vettem kicsit már az aranyos akcentusodból illetően..A Starbucks pedig egy kávézó és itt van 5 percnyire se..
-Köszönöm én is és az akcentusom is..Akkor indulás..-röhögte kicsit el magát.
Elsétáltunk a kávézóig majd rendeltünk két forró csokit.

-Szóval honnan is jöttél.?És miért pont Londont tűzted ki úti célodként.?-tettem fel pár kérdést.
-Budapestről.Ja,te azt nem tudhatod hol van,.Magyarországról..Innen már beugrik valami,hogy hol is van.?Amúgy itt kezdem majd ősztől az egyetemet..-érkeztek a válaszok.
-Igen,hallottam már az országról..Egyszer el akarunk majd oda a srácokkal menni koncertezni,csak eddig még nem volt hozzá alkalmunk.Ez remek hír.
-Az..Csak néha még van egy kis honvágyam..-mondta kissé elszomorodva.Lehet nem kellett volna felhozom ezt a témát.
-Ja,gondolom mennyire.Biztos várod már,hogy újra lásd a barátaidat,a szüleidet és a barátodat is..
-Hát igen.Amúgy nincsen barátom..-mondta amin kissé meglepődtem.
-Nincsen.?-kérdeztem vissza.
-Hát,van egy fiú akit nagyon kedvelek meg minden de szerintem csak barátok leszünk vagy még annyi se.-az adatokból rögtön azt gondoltam rólam beszél.
-Mégis miért ne lehetne több köztetek?
-Hát,szerintem most megharagudott rám..-mondta újból szomorúan.
-Mégis miért haragudnék?Vagyis haragudna rád.?-javítottam ki saját magamat.
-Tegnap megbeszéltük,hogy találkozunk,de nem mentem el..De inkább hagyjuk..-itt rá kellet jönnöm nem én rólam beszélt.
Pár perces kínos csönd következett amit én törtem meg .
-Esetleg nem lenne kedved máskor is összefutni.?-kérdeztem kissé félénken.
-De,végül is lenne..-mondta most már mosolyogva.
-Add oda telód.-kérte el azonban nem értettem miért.
-Mégis miért kell.?Aprópó elkérhetném a számodat.?
-Épp azt akarom megadni..-odaadtam neki a telefont,ahova bepötyögtette a számot és ezt az üzenetet.:
     "Nyugodtan hívj,bármikor és bármilyen esetben ha esetleg unatkoznál.Rám mindig számíthatsz.!"
Mire elolvastam az üzenetet azt vettem észre,hogy Bruk eltűnt.Nem tudom,hova de valahova elment..
Remélem hamarosan viszont láthatom..

Újból legalább 1 komi után hozom a következő részt.De nem haragszom meg ha több is érkezik ;) <3 :**